Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - I. Debrecen története - Debrecen egyházi építéstörténete

A XVIII. század első felében kis létszámú római katolikus egyház számára gróf Csáky Imre, váradi püspök építtetett templomot a Szent Anna utcában, amely a hagyomány szerint az egykor ott állott kápolnáról kapta nevét. Giovanni Battista Carlone olasz építész torony nélküli zárdatemplomnak tervezte. 1720-ban kezdték építeni, 1746-ban Szent Anna tiszteletére felszentelték. A teljesen el nem készült templomot az 1811. évi tűz jelentősen megrongálta. Povolny Ferenc helyi építőmester állította helyre, építette meg a homlokzatot az eredeti terv nyomán, valamint két tornyot 1824-ben. A templom egyhajós, kápolnasoros. Az egész olasz barokk homlokzaton végigfutó - párkányzatokkal elvágott - négy téglapilaszter nyújt függőleges tagozást. Az íves barokk oromfalat középső timpanon zárja le. A szentély felett kisméretű dob és lámpás emelkedik. Az emeleti karzat kijárója kőballuszteres erkéllyel szegélyezett. Eredetileg egy főkapuja volt, vízszintes kőkeretes lezárása felett az építtető címere (az emeleti erkélysoron Szent László, Szent Ilona, Szent Erzsébet és Szent Flórián szobrai, a homlokzat ormán alul balra Calasanzai Szent József, felül Szent Péter, jobbra alul Nepomuki Szent János, felül Szent Pál, a csúcson Maria Immaculata), a fülkében Szűz Mária a kisdeddel. A torony háromemeletes copf sisakkal, földszintjén bal oldali fülkében Szent István, a jobb oldaliban Szent Imre szobrai láthatók jelenleg. 1927-ben nyitották a két homlokzati oldalbejáratot, és kovácsoltvas kerítést, kapukat állítottak. A főhajó oszlopai vörös márványból vannak, a szószék gazdagon faragott copf stílusú. Az oltárképek közül a jobb oldali második kápolnáét emeljük ki, a piarista rend alapítóját, Calasanzai Szent Józsefet ábrázolja, amint magyaros öltözetű fiúkat tanít. 1716-tól lett újból római katolikus plébánosa a városnak, de 1719-től 1807-ig a piarista rendiekre volt bízva a lelki gondozás és parókiális igazgatás. A plébánia a Szent Anna utcában, a rendház és szerény épületben elhelyezett iskolájuk a Varga utcában volt. 1811-ben mind a kettő leégett, de egy évre rá helyreállították. A jelenlegi klasszicista plébániaházat 1821-ben építették. (A rendház és a gimnázium 1834-ben majd 1902-ben kapott új épületet.) 1716-ban ismét megtelepedtek a ferencesek. Állandó kolostorépületüket a Várad utcában 1740-ben építették és a kápolnával együtt 1782-ig bővítették. A rendet hat év múlva II. József feloszlatta. Az épületben a dohánybeváltó rendezkedett be, de 1893-ban lebontották. A régi katolikus temetőben Kállay János táblai elnök 1774-ben építtetett kápolnát, alatta nyolcfülkés sírbolttal. A provinciális barokk temetőkápolna múlt század végi átalakításának neoromán elemeit az 1964. évi műemléki helyreállításkor bontották ki. * A középkori András-templom déli bejárataihoz 1628-ban építettek porticusokat, 1701-ben itt nyitottak újabb bejáratot. A belső berendezést kétszer újították a XVIII. században, de a század végére a négyszázötven éves épület teljesen leromf^ 117