Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)
Módy György válogatott tanulmányai - I. Debrecen története - Debrecen egyházi építéstörténete
lőtt. Az 1802. évi nagy tűzben pedig a harangtoronnyal együtt annyira megrongálódott, hogy le kellett bontani. 1803-ban barokk jellegű, egyszerűbb és kisebb méretű templom építésére hajlottak, de végül az új kollégium klasszicista tervei nyomán is Péchy Mihály kapott megbízást a tervezésre. Hét tervéből azt valósították meg - elsó'sorban anyagi okok miatt -, amelynél rákényszerült a középkori templom alapfalainak felhasználására. A munka a terv végleges elfogadása előtt megindult, sőt 1805 közepén Tallherr József budai építésszel készíttettek egy szerényebb tervet. Ennek felel meg a jelenlegi alaprajzi elrendezés. A két torony közé tervezett monumentális kupolát elhagyták és Péchy többé bele sem szólt az építésbe. A helybeli mesterek elégtelensége miatt a munkákat 1807-1820 között Rabi Károly gyöngyösi építőmester vezette. A beboltozás 1814-re, a nyugati torony 1818-ra, a keleti 1822re készült el, a timpanon mögött felhúzott kőkelyhekkel díszített mellvédfallal. A középkori alapokon álló nagytemplom főhajója hossza 55, szélessége 14,8 m. A két torony közötti homlokzat mögötti kereszthajó 38m hosszú, 14,2 m széles, de északi szárnya nem más, mint boltíves karzat. A tornyokat a 60 méteres magasságnál karcsúbbnak láttatják a sarkokon a párkányzatig felfutó félpillérek. A homlokzat jón féloszlopainak csigavonalas oszlopfői a félpilléreken szerényebben ismétlődnek meg. A homlokzat függőleges tagolását pedig az ajtók és ablakok arányai is hangsúlyozzák. A templombelső ugyancsak monumentális. A központi tér 21 m magas a boltozatig, ennek átmérője 20,5 m. A falsíkokon sokszorosan tagolt, erősen kiugró sarok- és falpillérek helyezkednek el jó aránnyal. A puritán templombelsőt csak a felső falszinten körbefutó koszorúpárkány és pillérek fejeinek kőfaragásai díszítik. Péchy tervei nyomán helyezték el a kereszthajó északi végében a szószéket. A lelkészi padsorral együtt Kiss Sámuel kollégiumi rajztanár terve nyomán Vogl Sebestyén pesti asztalosmester remeke. Az úrasztalát, bábos korlátját és a padokat a helyi Dohányosi József és két társa készítették. Az eredeti padozat mázas téglából készült. A nagytemplom klasszicista építészeti stílusunk egyik első és kiemelkedő alkotása, és a város, de a magyar reformátusság jelképe is. 118 fo 7. kép. Szószék és úrasztala a nagytemplomban