Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - I. Debrecen története - Debrecen egyházi építéstörténete

28-ban Bethlen Gábor erdélyi fejedelem támogatásából állították helyre a lepusztult gótikus belső' kivételével. Az új 12 téglaoszlop sík mennyezetet tartott. Az imatermet az északi mellékhajóval egybenyitva kialakították az ún. kishajót. 1636ban I. Rákóczi György csaknem 35 mázsás harangot adományozott a templomnak. A régi toronyban nem fért el, így 1640-42-ben építették a vakolatlan falairól Verestoronynak nevezett harangtornyot. 6. kép. A református nagytemplom, 1805-21. A helyreállított nagytemplom mellett 1661. évi térképen szín néven találkozunk másik istentiszteleti hellyel. Neve mutatja, hogy fából ácsolták vagy eredetileg céhek árusítóhelye volt. 1672 után a helyén a kis vagy új templom épült. Ez égett le az 1719. évi tűzvészben. Újraépítették, de a torony csak 1726-ban készült el. A következő évben ismét tűz pusztította, 1731-ben fejezték be az újjáépítését. (A külsejét nem számítva, azóta a templom változatlan. A boltozata többször megrepedt, de teljes átépítés helyett javítgatták.) Az egyszerű barokk stílusú csarnoktemplom három hajója azonos magasságú, római keresztboltozata téglaoszlopokon nyugszik. 1872-76 között a torony alatt neogótikus bejáratot nyitottak, a két oldalbejáró romantikus stílusú. Az ablakokat mérműves rózsaablakká alakították, külsó' támpilléreket emeltek. A barokk toronysisakot 1907-ben tépte le a vihar. Ekkor a tornyot pártázattál zárták le. Szépen faragott copf stílusú szószéket 1790-ben állították. 116 ^