Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - I. Debrecen története - Debrecen egyházi építéstörténete

*J lebrecen egyházi építéstörténete Az írott forrásban 1235-ben említett Debrecen már nyilván egyházas falu. A református nagytemplom építésekor 1806-ban az alapba helyezett emlékirat szerint: „Ezen a helyen állott ez előtt egy templom, amely nagy-templomnak, és a reformáció előtt Szent András-templomnak neveztetett. Mikor épült? tudni nem lehet, hanem az fel van jegyezve róla, hogy már a XII. században egyszer megégett." A Szent András-templom - eltekintve a XII. századra való utalástól - a XIV. század elején valóban ott állott a település központjában. (Ebből alakult ki az a gótikus egyház, mely az 1564. évi tűz martaléka lett.) A váradi püspökség XIII. század végi tizedjegyzékében rokon földesurak kezén három Debrecen nevű birtokot találunk. Igen valószínű, hogy a legnagyobb, déli részen volt egy román stílusú XI-XII. századi kistemplom. A falu feltehetően első egyháza a tatárjáráskor pusztulhatott el. Erre vonatkoztatom az 1322. évi adatot, mely szerint Debreceni Jakab egy régen elhagyott és romos templomot adományozott a ferenceseknek kolostor építéséhez. Harmadik Árpád-kori templom is volt. Az 1332-37. közötti pápai tizedjegyzékekben megtaláljuk a debreceni Szent László egyháza papját. László szentté avatása után egy emberöltőn belül az északkeleti részen épült ez a templom. 1484 tavaszán lett tűzvész áldozata, hiszen a földesúr, Corvin János 1503-ban adómentességet ígért az „elpusztult Szent László egyháza körüli elhagyott telkekre" települőknek. (A templomot többé nem, de a Szent László utcát 1570-ig emlegetik.) A városi fejlődés velejárója a ferencesek és domonkosok megjelenése. így volt ez Debrecenben is. 1322-ben a Dózsa nádor fiának vélhető Jakab alapított kastélyuk közelében ferences kolostort. Kápolnájuk patrónája a Boldogságos Szűz. 1466tól 1552-ig az observánsoké, távozásuk után a város az épületet szegényházzá, ispotállyá alakította. Egy 1717. évi irat szerint fél évszázaddal korábban még felismerték a refektórium festett falait. A XIV. század végén - a Debreceni család utolsó tagjai földesurasága idején épülhetett a Mindenszentek kápolnája és a Szent Erzsébet-kápolna. Az előbbi a ferences kolostor szomszédságában a piactér (forum) felé, az utóbbi a kastélytól keletre, a kolostorral szemben. Mellette 1526-ban ispotályt alapítottak, mely később a kolostorból kialakított szegényházba olvadt be. A kápolnákat 1523-ban, illetve 1555-ben említik utoljára. c^ 113