Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - I. Debrecen története - Debrecen egyházi építéstörténete

1. kép. A volt Szent András-templom és a Verestorony az 1802. évi tűz után A XV. századtól kiépülő délnyugati részben volt a Szent Miklós-kápolna. A XVI. századi Szent Miklós - majd csak Miklós - utca valamelyik telkén állott. A keleti kereszténységben kedvelt szentnek ajánlott kápolna az 1420-30-as években épülhetett, amikor Lazarevics István, majd Brankovics György szerb fejedelmek földesurasága idején ortodox hitű uradalmi tisztek, családjaik és szolgálóik jöttek a városba. Már elhagyottá vált 1554 előtt, mert a volt bíró akkor adta megőrzésre egy polgártársának a kápolna kevéske pénzét, kegytárgyait és papi ruházatát. A városi jegyzőkönyvek 1672-ig emlegetik a település északnyugati részén a Szent Mihály utcát, majd a Szent Mihály dombját. Feltételezhető, hogy egy korábbi temetőkápolna emléke őrződött meg a nevekben. Az 1550-es éveket csak Szent András egyháza élte túl. A domonkosok közvetlenül 1326 előtt világi hatalom támogatásával erőszakkal elfoglalták. A váradi püspök panaszára a pápa rendelkezett visszaadásáról. A domonkosokról többet nem hallunk. Puszta feltevés, hogy kolostoruk, sőt iskolájuk lett volna itt. A templom építési idejére következtettek abból, hogy a panaszt tevő püspök annak építtetőjeként, felszentelőjeként elődjét, Imrét (1297-1317) nevezte meg. Az 1802. évi nagy tűz utáni alaprajz és déli nézetbőli ábrázolás, valamint egyetlen ép boltozati zárókő alapján Entz Géza megállapította, hogy 1370 körül épült. Csak a vaskos, nyolcszögletű torony utal 1320 előttre. 2. kép. A Szent András-templom sekrestye-kápolnájának északi fala a támpillérekkel, 1981 114 ?y