Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - I. Debrecen története - Debrecen első templomai

lőtt. Az emlékirat szövegét a város első historikusa, Szűcs István örökítette ránk. Egy dolog bizonyos: a településnek a gótikus templom építése előtt is kellett hogy legyen egyháza! A 15. századi mezőváros több kis Árpád-kori falurész összeépülésével jött létre. 1332-37 között Debrecenből a Szent András-templom és Szent László egyháza papjai fizettek pápai tizedet. Mivel 13. század végi forrás szerint a Debreceni Rofoinnak, Dózsának és Péternek három külön része volt - ekkor mindegyiket Debrecennek nevezték -, a kérdés az, hogy hol feküdtek ezek, s volte mindegyiknek egyháza. Zoltai rekonstrukciós alaprajza Szentlászlófalvát - az északkeleti rész neve a 14-15. században - s így Szent László egyházát Zoltai Lajos a Szappanos utca tágabb környékén kereste. Lehet, hogy egy kis 11. századi faluból fejlődött ki, lehet, hogy a 13. század végén egységesen Debrecennek nevezett település része éppen külön templom építésével lépett bizonyos önállósulás útjára. Rofoin bán része a Csapó, Burgundia, Kossuth és Pacsirta utca által bezárt területre lokalizálható. A harmadik rész a Mester utca környékén feküdt, keleti határa Debreceni Péter fia Jakab nevét ránk örökítő Péterfia utca volt. Ezt a településrészt egy 14. század derekán kelt oklevél Mesterfalvának írta. Az egyesülés vagy az önállósulás ugyanazon útját járta be, mint Szentlászlófalva. Végül is 1370 körül egységes Debrecen született, utóbb a Szentlászlófalva és Mesterfalva elnevezéssel nem találkozunk. Szent László egyháza az 1484 tavaszi tűz során pusztult el. Ezt 1503-ban „elhagyott telkek közötti romként" írja egy oklevél. Az újratelepült városrészben no ?5