Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - I. Debrecen története - Debrecen első templomai

még 1570-ben volt Szent László utca, de templom 1484 után nem épült. Az egyik kérdés most már az, hogy volt-e valóban előzménye annak a Szent András-templomnak, mely 1564-ben megégett. Kutatásunk több építési fázist bizonyított. Az 1626. évi újjáépítéskor a gótikus bordák és oszlopok elemeit részben kihordták a nyugati kapun át, és beépítették a Cserepestorony megerősítésére emelt köpenyfalba. Ezt mi bontottuk ki. Ezek a kőemlékek viszont egyértelműen a 15. századra keltezhetők. így 1564 előtt két, de inkább három építési fázis volt. Az 1317. évi felszentelés előtt felépülhetett egy egyhajós, sokszögzáródású szentélyű templom, alulról nyolcszögletesen indított, zömök toronnyal. A második szakaszban 1360 és a századforduló között ennek az ezután aránytalannak tűnő toronynak a meghagyásával bővítették ki háromhajós, álszentély-körüljárós csarnoktemplommá. Ehhez északi sekrestye is csatlakozott. Végül az általunk talált kőemlékek bizonyítják, hogy a 15. század közepén átboltozták. Az 1628-1802. debreceni ref. Nagytemplom és Verestorony alaprajza Kutatásunk tisztázta azt is, hogy az 1564. év utáni „imaterem" nem más, mint a templom második építési korszakában emelt északi sekrestye. Falmaradványait megtaláltuk, s 1570-ben, de szerintem évekkel korábban, csak egy keleti bejárati ajtót nyitottak, és 1570-ben zárt keleti előtérrel bővítették. 1628-ig tartottak itt istentiszteleteket. Ezután mint északi kishajó összeépült a templommal. A Verestorony, a Cserepestorony, az északi sekrestye, a 16. századi és egy, ezt megelőző, körítőfal maradványait Kertai László építészmérnök értelmező tervezésében mint egységes romkertet tekinthetik meg a látogatók. Az ún. „imaterem" falmaradványai alatt korábbi falazatot találtunk. Ez tartozhatott a 13. század első harmadában épült saroktámpilléres, egyenes szentély-