Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - I. Debrecen története - Debrecen első templomai

(ebrecen első templomai A Nagytemplomnál 1980/81-ben végzett kutatás a városlakók, az idelátogató hazaiak és külföldiek nagy érdeklődését váltotta ki. A helyi és az országos sajtó is hírt adott az ásatásról. 1980. évi kutatás feldolgozása a Déri Múzeum kiadásában megjelent. Itt írtam meg a város élete elsó', rendkívül fontos, 1290-1390 közötti évszázadának történetét is. Az 1890-es évektől az 1960-as évekig tisztázódott, miért és hogyan épült rá a Péchy Mihály tervezte klasszicista Nagytemplom az 1802. évi nagy tűzben megégett középkori egyház alapjaira. Ezt a templomot védőszentje után Szent András egyházának nevezték, és Imre váradi püspök 1297-1317 között szentelte fel, földesúri, kegyúri templomként. 1564 őszén a várost pusztító tűzvész súlyosan megrongálta, és több mint hat évtizedig romos maradt. 1626-28 között épült újjá Bethlen Gábor támogatásából. De a gótikus, háromhajós, álszentélykörüljárós csarnoktemplom belső szerkezetét nem tudták helyreállítani, hat pár téglaoszlopra támaszkodó sík mennyezetet készítettek. írott forrás szól arról, hogy 1564 és 1628 között a református gyülekezet egy imatermet használt, építését 1570-ben fejezték be. Sem a Kistemplom, sem az ispotályi templom ugyanis ekkor még nem épült meg. A középkori egyházról ásatásunkig annyit tudtunk, amennyit az 1802-ben készített alaprajz, két déli irányból felvett „rajzolat" és két 18. század végi ábrázolás nyújtott. Az írott források igen szűkszavúak. Tárgyi emlék kettő volt: az 1863-ban az Emlékkertben földből előkerült zászlós bárányos boltozati zárókő és a század végén ugyanott napvilágra jutott bordaindító vállkődarab. A bárányos zárókövet a kollégium gyűjteménye, majd a Városi Múzeum őrizte, és sokáig mint a város „kőcímerét" állították ki. A kutatók között egy dolog nem volt vitatott: az ugyancsak 1802-ben leégett Verestorony 1640-42-ben épült az I. Rákóczi György által adományozott harang számára. A „Rákóczi-harang" ugyanis a nyugati, ún. Fehérvagy Cserepestoronyban nem fért el. A Szent András-templom építési idejére és arra a kérdésre, hogy voltak-e és hol Debrecenben a 13-14. század fordulója előtt egyházak, a kutatás nem tudott egyértelműen felelni. A Nagytemplom építésekor elhelyezett emlékirat szerint az András-templom többször megégett, s helyén már a 12. században templom álc^ 109