Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Orosz István: A 80 éves Módy György köszöntése

dományos ambícióit is el kell felejtenie. Bizonyára erdészként is hasznos és eredményes munkát végzett volna, szerencsére azonban nem véglegesen távolították el a tudományos pályától, a Déri Múzeum munkatársaként lehetősége nyílt tudományos elképzelései fokozatos megvalósítására. Egykori munkahelye a rendszerváltozás idején megkövette kizárása miatt, bár némi keserűséggel mondta, hogy „ennyi" nem több, amit a debreceni egyetemtől kapott. A nyolcvanas években címzetes docensként előadásokat tarthatott a Történelmi Intézetben egy olyan tárgyból, amelyre nem volt szakember, Debrecen városa díszpolgárává'fogadta, ifjúkori megpróbáltatásait azonban nehezen lehetett feledtetni. Mégis azt kell mondani, hogy a börtönből kikerült Módy György olyan tudományterületeket is meghódított, amelyekre a korábbiakban aligha kerülhetett volna sor. Ez a kötet válogatást tartalmaz életművének reprezentatív terméséből. Azok számára akik nem ismerik munkásságát, már az is meglepő lehet, hogy a történettudomány mellett milyen jelentős eredményeket ért el a régészetben és a művészettörténetben is, s az is hogy történetírói munkássága nem a modernkori kutatások folytatása, hanem főként a Mohács előtti korszakra terjed ki. Van ugyan olyan írása (A debreceni erdőspuszták története), amely 1945-ig kíséri végig az eseményeket, s olyan is, amely 19. századi kérdésekkel foglalkozik (Angol utazó-diplomata 1849-50 telén Magyarországon), mégis történeti jellegű írásainak többsége a 16-18. század előtti időszakból választotta tárgyát. Művészettörténeti érdeklődése már jelentkezett az 1940-es évek végén, amikor Kádár Zoltánnal közös cikkekben értekezett a debreceni könyvkötő céh illetve könyvnyomda művészetéről s folytatódott az 1960-as években elsőként a Blattner Gézával, a Párizsba elszármazott kiváló festővel és bábművésszel folytatott beszélgetésekkel, majd a böszörményi Maghy Zoltánnal, a debreceni Senyéi Oláh Istvánnal és életének nagy részében szintén Debrecenben alkotó Holló Lászlóval foglalkozó írásokkal. E tanulmányok gyakran kiállítási katalógusok előszavából nőttek ki s mutatják azt a szakmai igényességet, ami a szerzőt a kiállítási katalógusok elkészítésében is vezette. Módy Györgyöt személyes kapcsolatok is fűzték az említett alkotókhoz. Éppen ezért, írásai nem a kívülálló hűvös észrevételei a kortárs művészekről, hanem értő elemzői életművüknek s a tehetséget tisztelő írások akkor is, amikor mások még egyáltalán nem voltak meggyőződve e tehetség mértékéről és nagyságáról. Az értékek alapján elemző művészettörténész Módy természetesen nem tagadja meg történész mivoltát. Debrecen múltjának és társadalmi valóságának kutatójaként nem nehéz felismernie, hogy az 1925 óta Franciaországban alkotó Blattner Géza mennyire debreceni szemmel látja a francia vidéket, a francia 10 ?)