Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006)

Módy György válogatott tanulmányai - I. Debrecen története - Földrengések a régi Debrecenben

volt.) Simonffy Dániel szenátor, a városi levéltár őre ugyanis az 1834. december 3-i tanácsülésre nyújtott be írásbeli jelentést, mely szerint a „ Nemes Város magános levéltárának szobája... annyira öszve hasadozván és megromolván", a becses okleveleket és iratokat ott tovább őrizni nem lehet. Simonffy kérte, hogy a levéltárat helyezzék át, és annak helyisége „a gyűlések helyéül szolgáló Komáromi-háznál vagy másutt legyen".

9 A kártételek összeírásával megbízott szenátorok munkájukat október 17. és 30. között végezték el, jelentéseiket benyújtották a tanácsnak.

10 Ezekből részletesen megtudjuk, hogy a korábbiaknál szokatlanul erősebb földrengés milyen károkat okozott a városban. A károk, illetve a helyreállítás értékét is megbecsülték. A lakóépületeknél a legtöbbször feljegyzett kár a „kéménykalap", a kémények tetejének vagy az egész kéménynek a leomlása, tűzfalak és közfalak „ vneghasadása", bolthajtások megrepedése, leomlása, a tetők megrongálódása. A szenátorok utcánként - egy utcához több mai értelemben vett utca tartozott - és tizedenként vették fel a károkat. Felírták a ház számát, a tulajdonos nevét, a kár mineműségét és pénzbeli értékét. A Péterfia utca első tizedében 15 ház rongálódásai szerepelnek, köztük a „Ns Eklézia Háznál" is, összesen 56 forint 15 krajcárral. A második tizedben 12 háztulajdonos kárait írták fel 86 forint értékben. A harmadik tizedben 21 megrongálódott házról készült összeírás, de értékelés nélkül. A negyedik tizedben, ahol az összeírást Beregszászi Pál kollégiumi tanár, esküdt végezte, a 8 ház kártétele 53 forintra rúgott. Az ötödik tizedben 10 tulajdonosnak 51 forintnyi kárát írták, míg a péterfiai hóstatban (az árkon kívüli településrész) 4 tételben 11 forint 60 krajcár kárt állapítottak meg. A Hatvan utcában Komlóssy Dániel szenátor gyűjtötte össze a kártételeket. Az első tizedben 8 háznál 370 forint kárt tett a földrengés. A második tizedben 16 tulajdonosnak 208 forintnyi a vesztesége. Lássunk innen egy érdekes feljegyzést eredeti szövegezésében: „ Erdő Bíró N. Tamási Sándor úr kéménye teteje egy része a konykába, másrésze a cserepes fedélről rohanván, összetört edények ára 12 Ft." A harmadik tizedben 8 háznál 76 forint volt a kár, míg a negyedik tizedben 7 tulajdonosnak 30 forint értékben okozott veszteséget a földrengés. Az ötödik tizedben 10 háznál az összes kár csak 28 forint. Innen is idézzünk egy jellemző adatot: „ Kováts Mihály háza, pitvara annak bolt hajtása, kamarája, ház szegelete, istállója ámbár minden jó (tehát újonnan épült M. Gy.), még is sok helyen öszve hasadozott, de maga meg tsinálja." A hóstáti Újsor első tizedében 5, a második tizedében 3 ház kárai szerepelnek, de értékelés nélkül. A Csapó utcában - ahol már másnap, október 18-án elvégezték az összeírást - az első tizedben 13 háznál meglepően magas, 887 forint kárt állapítottak meg. Ebből egyedül Kováts Istvánnak a Csapó és Bádogos (ma Zamenhof) utcák sarkán levő 9 Az előző jegyzetben idézett forrás 439-440. oldalain. - Az 1802. évi tűzvész után már erősen rongálódott városháza helyett 1833-tól a Komáromi-házban tartották a tanácsüléseket. Komáromi Csipkés György többször viselt főbíróságot, háza a Cegléd utca (ma Kossuth) 12. szám alatt volt. w Hajdú-Bihar Megyei Levéltár. Relationes 1834. év. IV. A. 1011/k. 152. 104 ^