Szabó Sándor Géza: Debreceni dac (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 58. Debrecen, 2006)

Móricz és Debrecen (1980)

sokkal aktívabb szerepet játszik a tényleges közéletben, mint a falusi lelkészek - hivatalból - községeikben. A városban az egyház tömböt alkot, s a hagyományok tápszerével felnövelve reagensnek, irányítóképesnek tűnik. A helyi lelkészek között kevés olyan akad, aki sovány parókián hosszabbat időzött volna, szociális tapasztalatokkal, viszonyítási alappal nem rendelkeznek, kontrolijuk nincs, a litterátus hajlamúak meg Szabolcska idilljein rengedeznek. így érthető és magyarázható meg a lelkészi kar egyik legjelesebbjének, az Ady-barát Uray Sándornak felindulása, s mivel cikkét hivatalos lapban teszi közzé, azt kell feltételeznünk, hogy felfogása azonos az egyház vezetőiével. Uray a darabban bemutatott sivár jelenen keresztül a történelmi kálvinizmus élőnek hitt múltját látja megcsúfolva. Ebben egyetért a várossal is.

14 A Lobogó szövétnek, A fáklya ezért maradnak visszhang nélkül, jóllehet tudunk róla, hogy a zsinaton, a Protestáns Irodalmi Társaságban meg akarják vitatni a pap-ábrázolás kérdését, sőt az is szóba kerül, hogy Móriczot az újjászerveződő Protestáns Szemle szerkesztőjének kérjék fel.

15 Világháborús viszonyok között azonban jobb politikának látszik a művek agyonhallgatása. Sem a folytatásban megjelenő részekre, sem az önálló kötetre nincsen válasz, s egy nacionalista ízű híradáson kívül

16 csak a segédlelkészek tiltakozó levele lát napvilágot Móriczról a helyi sajtóban. S ellene; „meggyalázta egyházunkat". Nem árt tudni: a levelet azoknak a káplánoknak utódai írják, akik az 1906-1 l-es években a forradalmi lendületet értékelték az íróban, s akik maguk is kisebb forradalmat csináltak a maguk portáján.

17 A kérelemre a segédlelkészek jogi- és anyagi viszonyaival régóta tisztában lévő Baltazár püspök válaszol. Gyönyörű beszédében nem tiltakozik a káplánok negatív minősítése ellen. Ugyanakkor az újdonsült színigazgató - Heltai Jenő- az író két darabját - dramaturgiai gyengeségei ellenére is színre hozza.

18 De ez már a következő korszak értékelésére utal. Láttuk: a világháború előtti Móricz-képet a református egyház és a Csokonai Kör alakították, s ennek hírlapi lecsapódásai formálták a szélesebb közvéleményt. A forradalmak után azonban mindkét intézménynek megszűnik egyeduralkodó jellege, s új erők bontogatják szárnyaik. Ezek a próbálkozások 1927-ben, az Ady Társaság megalakulásában csúcsosodnak, illetve a körül találkoznak. Ám ne higgyük, hogy a Társaság megalakulásáig, a fiatalok jelentkezéséig nincs híradás az íróról. Móricz debreceni értékelése is 14 (is.) (Uray Sándor): Krónika. Debreceni Protestáns Lap, 1912. április 6. 15 lásd: Superintendentialis Confcrentia, 1975., 457-460. 16 Móricz Zsigmond Debrecenben. Vissza Máramarosszigetről. A rutén pör iránt érdeklődött. Debreceni Újság, 1914. január 8. 17 A segédlelkészek kérelme. Debreceni Protestáns Lap, 1918. május 25. 18 Pacsirtaszó, 1917. (erről lásd: Debreceni Független Újság, 1917. november 15.) és A tej, 1918.