Szabó Sándor Géza: Debreceni dac (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 58. Debrecen, 2006)
Móricz és Debrecen (1980)
csak azt bizonyítja, hogy minden mozgalom fokozatosan nő meg, hogy minden irodalmi újnak szüksége van bizonyos mennyiségű befogadás-időre. Tudjuk: a városban - a rövid revolúciós periódus ellenére is - erős szellemi ellenforradalom következik: ám - ennek ellenére - már 1920-ban feltűnik a kurzus által üldözött író neve az egyik leginkább exponált fórum, a Debreceni Protestáns Lap hasábjain. A cikkben az ismeretlen szerző a Légy jó mindhaláligot ajánlja olvasóinak, s nem akármilyen dicsérő jelzőkkel illeti a kollégium krónikását. 19 A Debreceni Független Újság Móricz és Babits diszkriminációja ellen foglal állást 20 s méltatja-hacsak néhány sor erejéig is - a TündérkertQt. A négy előadást megért Búzakalász egyik előadásáról Béber László, a Társaság egyik alapítója szól 21 , a híres debreceni regényt pedig a liberális érzelmű Farkas Lajos méltatja. 22 Ugyancsak Farkas lapja szól elismeréssel másik kisprózájáról, az Úri muri előképéről, a művet a magyar élet breviáriumaként értékelve 23 , s foglalkoztatja a Csokonai Kör is: felolvas a Byron-ünnepélyen. Az elszórtan megjelenő híradások, ismertetések összegzője, egyben a később napvilágot látó cikkek iránymutatója - akár Ady esetében - Oláh Gábor. Móricz-pályaképében 24 írótársát a magyarság olyan típusaihoz hasonltja, mint Arany és Deák, de életművét ugyanakkor forradalminak, újnak és bátornak is érzi. Forradalmi, mert lerombolta a hamis népiességet, letépte a falu vasárnapias mázát, s hogy magunkra ismerjünk, a naturát a maga meztelenségében mutatta fel. A kor uralkodó eszme- és fogalmi rendjéhez igazodik Oláh, amikor a faji jelleget hangsúlyozza, ám felismeri, hogy a Sárarany, a novellák, sőt a színdarabok hősei is úgy úsztak volna el a Semmibe Móricz Zsigmond nélkül, mint a valóságban. S ezért kell - vallja - könyveinek mindennapi kenyerünkké kovászolódnia. Ugyanezt a gondolatot szövi az irodalomtörténész Zsigmond Ferenc, csak ő nem a művész teremtőkészségét, hanem szociális kérdések iránti érzékenységét emeli ki. 25 Még érdekesebb, hogy a fiatalok egyik vezéralakja, Juhász Géza is az általa többször bírált Oláh logikai menetén jár. írásai kevésbé elemző jellegűek, mint az említettek, de az impresszionista kritika módszereivel emberközelbe hozza az írót. 26 Úgy tekint Móriczra, mint mesterre, mint Ady örökösére, mint a szétszórt magyarság kristályosodási pontjára 27 , majd ugyanezeket a gondolatokat fejti ki 1928-ban megjelenő 19 Légy jó mindhalálig. Debreceni Protestáns Lap, 1921. február 26. 20 Forradalmi viharok. Debreceni Független Újság, 1922. január 11. 21 (bl.) (Béber László): Búzakalász. Debreceni Független Újság, 1924. április 8. 22 Farkas Lajos: Móricz Zsigmond: Pillangó. Debreceni Független Újság, 1925. december 25. 23 Móricz Zsigmond: Kivilágos kivirradtig. Debreceni Független Újság, 1926. február 14. 24 Oláh Gábor: Móricz Zsigmond 25 éve író. Debrecen, 1926. február 21. 25 Zsigmond Ferenc: Vallás - költészet - élet. Közlöny, 1926. november, 5-7. 26 Gulyás (Juhász Géza): Gondolatok Móricz Zsigmondról. Debreceni Független Újság, 1927. május 22.
