Szabó Sándor Géza: Debreceni dac (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 58. Debrecen, 2006)

Oláh Gábor Eminescu-fordításairól (1974)

OLÁH GÁBOR EOTESCUFORDÍTÁSAIRÓL Amit tartanak, vagy tanítanak a debreceni remetéről

1 - igazság mindegyik állításban van. Abban is, hogy ostor akarattal közibevág, nagy iramra biztatván fel egyetlen csikaját, hogy megtanulta élni, második természetévé tenni az újat, a modernet,

2 hogy hozzálágyította magát, erős voltát a csöndesb ritmusokhoz,

3 s abban is, hogy mindezekkel együtt anakronizmus - ez maradt mindig.

4 Ám bizonyos tény az is, hogy bár legjobb bírálóink mondták el a fentieket róla - pályatárs vetélkedők egyúttal, sőt - hogy kornak megfelelő képpel éljünk - Debrecennel, a hagyományok városával konkurens cég, a modem újdonság képviselői. Az ítéletek ezért - bár különkülön helytállnak magukért - a napi kritika, az impresszió természetének megfelelően egyes esetekre elegendő igazsággal bírnak csupán. Oláh egyes korszakait, műfajcsoportjait szemlélik, soha a mű egészét, soha a mögöttes Tiszántúlt, Debrecent. Feleselnek, homlokegyenest ellentmondanak egymásnak. S jóllehet az életműben valóban ki lehet mutatni egy fokozatos 1 Oláh Gáborról (Debrecen, 1881 - Debrecen, 1942) az Irodalmi Lexikon (Bp., 1965) így ír: „írói munkásságát korán kezdte, de országos hírre csak 1908 körül tett szert. Ugyanekkor követte el azt a lépést, amely szinte egész életét, költői működését tragikussá tette: visszautasította Juhász Gyula felhívását, hogy álljon a Holnap íróinak táborába. Ezzel elvágta magát kora legjelentősebb haladó íróinak mozgalmától, s módot adott a konzervatív kritika vezető alakjának, Rákosi Jenőnek arra, hogy őt is kijátssza Ady ellen, mint az állítólagos nemzeti hagyományok képviselőjét." - A budapesti egyetemi évek után hazatér Debrecenbe, ahol reáliskolai tanárként dolgozik. A megérkezni nem akaró hivatalos elismerés elöl mind nagyobb írói „termelésbe" menekül, néhány témáját variálja minden műfajban. - Hatalmas mennyiségű javarészt kiadatlan - müvei a debreceni Déri Múzeum Irodalmi Gyűjteményében találhatók. 2 Ady Endre: Az élet lobogója alatt. (Oláh Gábor verseskönyve). Nyugat, 1909. I. 104-105. 3 Móricz Zsigmond: Oláh Gábor. Nyugat, 1925. III. 257-261. 4 Kosztolányi Dezső: írók, festők, tudósok. Bp., 1958. II. 83.