Szabó Sándor Géza: Debreceni dac (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 58. Debrecen, 2006)
Debreceniek a Nyugatban (1978-80)
Amennyire megérthetjük az első korszak kizárólagosságát a vidékies Magyarországgal szemben, annyira megmagyarázhatatlan ugyanaz a két háború között. A Nyugat éppen a második nemzedék népi hangoltságú íróival frissíthette volna magát, őrizhette volna meg progresszivitását. Egy forradalom csak első szakaszában ék, az áttörés, a hídfők kiépítése után nem elegendő az értékek védelme - minél szélesebb körben kell terjeszteni azokat és népfrontpolitikára kell törekedni. Debrecenben az európaiság (nem kis részben éppen a Nyugat hatására) és a népiséghez eljutó úgynevezett nemzeti szellem - a debreceni kör szép hagyományaként - egymás mellett él, egymást feltételezően. Az Ady Társaság Ady nevével indul és Babits szellemében kezdi működését. Ám a szimbiózis megszűnik, mikor a Nyugat merevségével találkozik. A folyóirat aztán változó koncepciójának megfelelően hol az egyik oldal, hol a másik párt íróit emeli magához. Nem keressük ennek sem politikai, sem személyes indítékait - tudjuk, mindkettőnek nagy szerep jutott. Tény azonban, hogy ez az értékítélet megosztja az egy városon belülieket, s gyengíti magát a folyóiratot is: az ellentét feloldhatatlannak látszik mind a vidék és Budapest, mind az európaiság - népiség viszonylatában. Péter László egy szép tanulmányában - szegedi példákon keresztül - bizonyítja, hogy a vidék milyen ösztövéren jelenik meg a folyóiratban. Olyan neveket mellőznek, mint Tömörkény, Móra, József Attila. Megjegyzi azt is, hogy a vidékkel együtt a Nyugat bizonyára eredményesebben vívhatta volna harcait. 67 Mi tovább megyünk. Úgy gondoljuk: a vidék és a népi irodalom kizárása nélkül nemcsak megőrizhette volna folyamatos progresszivitását a Nyugat, de nem született volna meg és nem élne máig az a sokak által áldatlannak minősített viszony, amit mind közönségesen népies-urbánus ellentétnek nevezünk. 1978-1980 67 Péter László: Hozzászólás. In.: Vita a Nyugatról. Bp., 1973. PIM. 114-120.
