Szabó Sándor Géza: Debreceni dac (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 58. Debrecen, 2006)

Debreceniek a Nyugatban (1978-80)

gesség, a század osztályokra bomló népi, szociális, időnként szocialisztikus nyugtalansága. De - mint mondtuk - a nyugatos irány természete szerint támad a vidékies ország ellen. Lélek szerinti lényege az irodalomban is a fővároson kívül eső bástyák megtörettetése, hajtásaik lemetszése a kultúra törzséről. S mivel mindez elsőrendes politikai harc, a műtétet az irodalom közéletiséghez legközelebb álló műfaja, a kritika végzi el. Egy irodalmi forradalom megvívása nagy vérveszteségekkel jár. II. 1908 elején, a Nyugat indulásakor Debrecen város szellemi életének már közel két évtizede legfőbb szervezője a Csokonai Kör.

1 Célja: Csokonai kultuszának és a helyi hagyományoknak ápolásán túl az, hogy a város azt a szerepet töltse be a Tiszántúl, s ezen keresztül a magyarság életében, mint a felvilágosodás idején.

4 Ennek - véleményük szerint - egyetlen útja lehetséges: a történeti és fiktív debreceni szellemen át nép-nemzeti irodalmi és közművelődési tevékenység kifejtése.

5 A kör meghatározó egyéniségei az elnök Géresi Kálmán és Kardos Albert titkár. Mindketten Gyulai-tanítványok, utóbbi már Beöthyt is hallgatja, de nem alkalmazza mereven a Gyulai-konfirmálta elveket. Mindketten megegyeznek abban, hogy a nép-nemzetiséget nem engedik nacionalizmussá válni, hogy a változó körülmények között is megőrzik liberalizmusunk demokratikus hagyományait. Maguk a példák, a nemzeti klasszicizmus nagy alkotásai vonzzák őket, s nem a belőlük elvont, már-már kilúgozott, s a századfordulóra élettelennek tetsző etikai-esztétikai elvek. Irodalom-látásukat, irodalom-politikájukat inkább a mindig éber kritikai érzékenység, reakcióképesség, mintsem a szabályok merev, kátészerü felmondása jellemzi. S bár igaz, hogy ezt a szemléletet áthatja az egyenjogúsított, s ezért a református egyház dogmatikájával mindinkább azonosuló történelmi kálvinizmusuk, a megszerzett pozíciók őrzési szándéka (ami valami ódon patinával lepi be minden megnyilvánulásuk), de a liberális gyakorlat igézetében mégis egyensúlyban tudják tartani a sokrétű feladatot ellátó kör nemegyszer kátyúba ragadó szekerét. Az egyesület egészére érvényes a fiatalabb kortárs Kardos Lászlónak a titkárról adott jellemzése: konzervatív, de nem úgy, 3 Asztalos Dezső: Ötven év a debreceni Csokonai Kör életéből. (Kézirat.) Debreceni Irodalmi Múzeum (DIM) K.X.87.1.9.5.4. (A szöveg megjelent: Asztalos-Lakner-Szabó: Kultusz és áldozat. A debreceni Csokonai Kör. Debrecen, 2005.) 4 A Csokonai Kör alapszabályai. Debrecen, 1908. 5 Tóth Béla: Ady és Debrecen. (Egy költő és egy város története). Debreceni Szemle, 1943/4., 73-83.