Szabó Sándor Géza: Debreceni dac (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 58. Debrecen, 2006)
Nagy Zoltán kuruc versei (1970)
két héttel ezelőtt vitte el a főiskolai Bulyovszky-alapítvány első díját is gyönyörű kuruc költeményeivel. A pályadíjas költemény címe Mikes levelei, s a bírálat mind a vers pompás technikáját, mind kitűnően megválasztott és stílszerűen feldolgozott tárgyát dicséri." 27 Az első rész a fiatal Mikes és szerelme, Julianna idilljét jeleníti meg, s a haza és a lány védelme között ingadozó ifjú szerelmesének fogadalmával zárul: mindhalálig mellette marad. A másodikban a költő az ágyasháza ablakában merengő lány éjszakáját írja le, miközben a hadiszótól nyugtalan Mikes titokban nyergel, kantároz. A harmadik résztől kezdődnek tulajdonképpen a levelek: az első a tiszabecsi táborból indul hazafelé, reménységgel, győzelem mámorával, harci kedvvel csurig. A második a kibújdosás előttről keltezett: ekkor lesz a szerelmesből a fiktív „édes néném" (negyedik rész), végül az utolsó levél: a fejedelem halála után írhatta légyen Mikes. Egy megfáradt és magamaradt öregember sírja itt el élete panaszát (ötödik rész): „Az az ének! Az szólt valamikor, nyáron, Virágokkal ékes zágoni határon, Reménykedőn, vígan, közepén az éjnek, Nincs annál szomorúbb temetési ének. " „ Tavasz volt. — Azóta mindig az őszt járom! Csupa remény. - Hej, hogy; emlék sincs immáron!" „Akkor kied... Most meg azt sem tudom, él-e? De sokat, de sokat temettem el véle! Azt sem tudom, él-e kied s milyen sorban, Csak írom, csak írom, leveleim sorban, Bolond öreg ésszel, tudom bár hiába, Nem kiedhez jutnak: a láda fiába. " Az utolsó szakaszban vastagabb a tolla, s megváltozik addigi hangja, hangulata: „Egész halom immár! Olvasgatom őket... Vissza-vissza hozzák az elmúlt időket, Csak az ifjúságot nem hozza el semmi... - Bolond könny... Ej! Másképp most se tudnék tenni. " A versfüzér kevésbé változatos ritmusú, mint a Kuruc nóták. A harmadik vers 6, 6, 8, 6 szótagszámú és x a y a rímképletü, a többi ének páros rímű alexandrinusokban írott. De az egyre igényesebb költőnek ezen belül is nyílik módja variációkra. A IV. versben a szakasz-záró félsorokat változatlanul 27 Pályanyertes versek. Debreczen, 1904. február 1 1.
