Szabó Sándor Géza: Debreceni dac (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 58. Debrecen, 2006)
Móricz és Debrecen (1980)
Móricz-monográfiájában. 28 Hasonlóképp nyilatkozik meg a református ifjúság nevében a Hét krajcárral, A fáklyával, Sárarannyal s a Tündérkerttel kapcsolatban Ademecz János is. 29 Igazolván, pontosabban bizonyítván, hogy az egyházon belül is erős az író iránti szimpátia. Nem hagyhatjuk említés nélkül azt sem, hogy személyében a Kollégium és az egyház áll ki az író mellett, hogy elemzésében először kerülnek egymás mellé Ady, Móricz és Szabó Dezső, az ún. „kálvinista triász" tagjai. S amikor a Független Újság az író kurzus-ellenességét bártan hangoztatni kezdi - kiemelve a forradalmi múltat - hasonló magatartásról, szemléletről tesz tanúbizonyságot. 30 Bizonyos, hogy az Ady Társaság megalakulásának éve - ha nem is fordulópont, de határkő a debreceni Móricz-recepcióban. Ha az első korszak értékelésére a Csokonai Kör és a hivatalos református sajtó nyomta rá bélyegét, a másodikra az Ady Társaság vélemény nyilvánítása és a református ifjúság állásfoglalása jellemző. De mint az előző esetben a Csokonai Kör és az egyház kulturális érdekeit és képviseletét nehéz volt elválasztani egymástól, a másodikban is összefonódást tapasztalhatunk. Juhász Géza, Gulyás Pál, Tóth Béla épp Méliuszék ébresztésén fáradoznak, a Tanárképző Intézet fiatalsága pedig aktív részese az Ady Társaság életének. Tény azonban: 1927-től kezdve rendszeressé válnak a Móriczról való közlések. Ezek java része a Társaság mögött álló Független Újságban lát napvilágot, melyet ez időben Hegedűs Lóránt, illetve Thury Levente és Farkas Lajos (maguk is társasági tagok) szerkesztenek. Könyvesház rovatukban-többnyire jel es napokon, ünnepi számokban - mutatják be az ismertetésre érdemesnek tartott könyveket. írnak az Úri muriról^, a „Magyar Ugar" példázatából indulva ki, az Eső leső társaságróP 2 , a Légy jó mindhaláligról 3: \ Féltik az írót, nehogy akadémiai díja jobbra fordulást eredményezzen 34 , elemzik színdarabjait 35 , s megvédik a jobboldal durva támadásai ellen. Ez a támadás Nyilas Misi történetének debreceni színrevitele alkalmával játszódott le 36 . Történt, hogy a nagy sikerrel futó darab (ötször adják) főszerepét egy tehetséges, fiatal, zsidó származású színészre, Sugár Mihályra osz27 (jég) (Juhász Géza): Móricz Zsigmond. Hajdúföld, 1927. május 22. 28 Juhász Géza: Móricz Zsigmond. Bp., 1928. 29 Adamecz János: A három kálvinista. Közlöny, 1927. november, 5-8. 30 „Légy jobboldali mindhalálig!" Debreceni Független Újság, 1930. február 28. 31 Móricz Zsigmond: Úri muri. Debreceni Független Újság, 1928. március 25. 32 Móricz Zsigmond: Eső leső társaság. Debreceni Független Újság, 1930. december 7. 33 (bl.) (Béber László): Légy jó mindhalálig. Debreceni Független Újság, 1930. december 10. 34 lásd a 28. jegyzetet 35 (bl.) (Béber László): Nem élhetek muzsikaszó nélkül. Debreceni Független Újság, 1929. november 5. 36 lásd: Kardos Pál: Móricz Zsigmond nyilatkozata és levele a Légy jó mindhalálig debreceni bemutatójáról. KLTE Évkönyve, 1956. 197-199.
