Szabó Sándor Géza: Debreceni dac (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 58. Debrecen, 2006)
Móricz és Debrecen (1980)
totta ki Kardoss igazgató. Sugár ragyogóan játszik, a darab elsősorban az ő alakításának köszönheti sikerét. A jogászok Werbőczy Bajtársi Egyesülete azonban másképp látja a dolgot. A főszereplő származása miatt tiltakozik, s követeli a direktortól, hogy vagy adassék másnak a figura, vagy - ami sokkal egyszerűbb - tiltsák be a darabot. Szerintük református kollégiumi diákot méltatlan dolog zsidófiúnak játszani. Ami kétségtelen; a rosszindulaton kívül tájékozatlanságról is tanúskodik, hiszen a Kollégium az első intézmények egyike, ahol vallásra, fajra való tekintet nélkül tanulhat mindenki. Az igazgató el is utasítja a bajtársak, s jegyezzük meg, a Debrecenben javarészt idegen diákok „feliratát" 37 . A Független Újság interjúban vallatja meg a bemutatóra érkező szerzőt. Móricz beszámol a csehszlovákiai magyar diákok körében szerzett tapasztalatairól, példának állítva őket a magyarországi, s így a debreceni diákság elé. így fogalmaz: „A Werbőczy Bajtársi Egyesület mai nyílt levele iskolapéldája annak, hogy nem szabad gondolkozni a magyar ifjúságnak." 38 Szinte egyidőben a debreceni afférral, folyik Móricz ellen egy másik per - s éppen a Sarló ügyének felkarolása miatt -, a vármegyék hazaárulás címén való diszkriminációja. Hajdú megye nem áll kötélnek; józan képviselői között ott találjuk a Csokonai Kör vezetőit is. Kardos László vitriolos cikkben számol be a helyi felzúdulásról 39 , az Ady Társaság egésze pedig úgy válaszol a kihívásra: Babits és Oláh Gábor mellett elsőként választja az írót tiszteleti tagjai sorába. A Móricz-recepció másik jelentős fóruma, - mint említettük - a református diákok egyesületei és sajtója. A háború után ugyanis elsősorban az ifjúság az, amellyel a legjobb protestánsok által kitűzött „keskeny út"-on el lehet indulni. Csikesz Sándor képviseli először, később a „karácsonyisták" veszik át a szólamot, de nem szabad megfeledkeznünk Révész Imre karmesteri nagyságáról sem. Programjuk szerves része, mondhatnók középpontban álló kérdése a néppel való intenzívebb kapcsolat kimunkálása, s ezen a ponton csatlakoznak a móriczi elképzelésekhez, majd a népi írók vezette mozgalomhoz. Értékítéletük nem esztétikai, elsősorban etikai alapozású, de ezen belül rendkívül széles a tükrözés spektruma. Az induló Tóth Béla például a Forr a bor ürügyén fejti ki azt a nézetét, hogy az író feladata nem csupán a tiszta szépség sajátos felmutatása, de rezonálnia kell a kor kérdéseire is. A Légy jó... folytatása éppen ezért maradandó élmény - mondja. 40 Tömöry Lajos A fáklyát elemzi, s azt boncolgatja: a regény lelkészalakjai miért nem tudják betölteni az ideális lelkész feladatkörét? Nos - állapítja meg - azért, 37 lásd: Béber László: Nehéz átmenet a békébe. In.: A debreceni színészet története. Debrecen, 1976. 106. 38 lásd: Debreceni Független Újság, 1930. december 11. 39 K. L.: Hajsza Móricz Zsigmond ellen. Debreceni Független Újság, 1931. április 5. 40 Tóth Béla: Móricz Zsigmond: Forr a bor. Közlöny, 1932. május 31. 10.
