Granarium. Varga Gyula válogatott tanulmányai ( A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 57. Debrecen, 2004)

Varga Gyula válogatott tanulmányai - Adatok a debreceni asztalos céh és a néi bútor történetéhez

Mindebből az következik, hogy a debreceni asztalosok a XVII. század elején már viszonylag magas szinten művelték a mesterséget, hiszen a famegmunkálás szinte valamennyi technikáját alkalmazták: fűrészeltek, gyalultak, véstek, faragtak, esztergáltak, enyveztek, festettek. A remek készítés előírásából tudjuk, hogy ismerniük kellett az intarzia készítését is, hiszen az ostábla kockáit különböző színű faintarziák alkothatták. Bizonyítható, hogy színes festékeket is alkalmaztak, ami alapfeltétele a rövidesen divatossá váló virágozásnak. Az első virágozott festett ládát 1633-ból ismerjük

22 (4. kép). A láda Debrecen város titkos levéltárának irattartója volt. Sajnos, festése igen megkopott, de bizonyos, hogy eredetileg zöldesbarna alapra, piros, zöld, fehér festékkel írták a széles, talán palmetta-szerűen hajló leveleket, indákat, virágokat s feketével az 1633-as évszámot. Hátulját egyszerű páccal bekenték, s rá széles, meszelő-szerű ecsettel fekete foltokat nyomkodtak. Felfelé nyíló fedele belül még díszítetlen. Kiképzése a későbbről ismert ruhásládákhoz, céhládákhoz hasonlóan eredetileg „titkos fiók"kal volt ellátva, de ez a fiók már hiányzik. Egykor kulcsos zár is tartozott hozzá, de már ez sincs meg, csak pajzs alakú kulcslyuk lemeze látható. A láda összeállítása viszonylag egyszerű: két véglapját 4-4 fecskefark-szerü csapolással illesztették az oldallapokhoz. A fenékdeszkákat faszegekkel rakták fel, s bizonyára enyvezték. Lába nem volt. Fedelét 5 cm széles peremléc fogta össze. Az illesztéseket, csapolásokat egykor a festés elrejtette. 4. kép. A Debrecen városi levéltár titkos leveles ládája. 1633. Sz, 1906. 66. 22 Déri Múzeum, Történeti gyűjtemény. Méretei: 85x45x40 cm. A teteje a peremléccel együtt: 92x48 cm. Ismerteti: K. Csilléry 1972. 62.; Cs. Tábori 1981. 276. 436