Granarium. Varga Gyula válogatott tanulmányai ( A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 57. Debrecen, 2004)
Varga Gyula válogatott tanulmányai - Adatok a debreceni asztalos céh és a néi bútor történetéhez
Szerkezetileg tehát már régen kikristályosodott formáról van szó. Bizonyára előzményei már a XVI. századi polgári háztartásoknak is ismert darabjai lehettek. 23 Folytatását a későbbi paraszti ún. „tulipános ládák" között találjuk meg elsősorban, de az egyszerűbb XVHI. századi céhládák között is felismerhető, mint többek közt egy 1727-ből való, ismeretlen rendeltetésű céhládán. 24 A debreceni asztalosipar a XVII. században minden bizonnyal mind létszámban, mind szakmailag tovább erősödött. Ezt bizonyítja a debreceni magisztrátus részére 1694-ben készített, későreneszánsz ihletésű „gondolkodó szék", melyen a mesterségnek már szinte minden szakmai fortélyát alkalmazták, amellett formailag is tökéletesen kifinomodott arányrendet követ 25 (5. kép). A széket valószínűleg az 1693-ban elnyert „királyi városi" rang reprezentálására csináltatta a város. Lehet, hogy főbírói széknek készült, de a múzeumi leltárban „szenátori szék" címen szerepel. A szék minden része keményfából készült. Főbb részei szerkezetileg követik a korábbi hagyományokat, de sokkal inkább törekedtek a reprezentatív megjelenítésre. Háttámlája felső részét már kettősen ívelő, középen összekötő elemmel kapcsolt faragott szegődísz zárja. A háttámla középső részébe áttört díszítésű keményfa lapot illesztettek, fölötte, körülötte domború faragásokkal. A karfákat hátul sodrást, elöl háromágú fonást imitáló tartóoszlopok tartják. (Maguk a karfák valószínűleg nem eredetiek, hanem későbbi pótlások.) A lábak a régi megszokott módon fecskefarkasan csapolt keményfa léceken át vannak befúrva az ülő lapba. Az egész szék világos barnászöld alapozást kapott, s a hátlapra fekete festékkel írták rá az 1694-es dátumot. A szék összhatásában kissé túldíszítettnek tűnik, mintha alkotója minden szakmai ismeretét igyekezett volna általa megmutatni. Éppen emiatt tanulságos azért is, mert ezen a széken már megmutatkozik a debreceni asztalosoknak az a törekvése, hogy elszakadva az „alacsonyabb szintű" népi ízléstől, a „magasabb" polgári ízlés kielégítésére is törekedtek. Utóbbi esetben tudatosabban próbálják alkalmazni az európai bútorművesség újabb törekvéseit. 23 Zoltai 1936. 4. 24 P.Szalay 1981. 123. 25 Rajzát először közli: Zoltai 1936. 11.; K. Csilléry 1972. 437 5. kép. „Szenátori szék". 1694. DM. Tört. Gyűjt.