Granarium. Varga Gyula válogatott tanulmányai ( A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 57. Debrecen, 2004)

Varga Gyula válogatott tanulmányai - Adatok a debreceni asztalos céh és a néi bútor történetéhez

ADATOK A DEBRECENI ASZTALOS CÉH ÉS A NÉPI BÚTOR TÖRTÉNETÉHEZ A CÉH MEGALAKULÁSA, A TEVÉKENYSÉGÉNEK ELSŐ SZAKASZA Az asztalos mesterség a különböző famegmunkáló iparágak differenciálódása folyamán alakult ki.

1 Munkakörüket egy későbbi feljegyzésben úgy határozzák meg, hogy az asztalosok „fűrészelt deszkából", gyalu felhasználásával, enyvezéssel „művelnek". Debrecen város magisztrátusának jegyzőkönyvei 1547 és 1560 között összesen tíz „asztalgyártó", illetve „asztalos" családnevet jegyeztek fel,

2 de talán a „deszka" elnevezésű családot is az asztalosok közé sorolhatjuk, bár a deszka ebben az időben még jelenthetett „ácsolt" falapot is.

3 Mai tudomásunk szerint Magyarországon az első asztalos céh 1571-ben, Kassán alakult.

4 A Debrecenben felbukkanó viszonylag nagy számú asztalos miatt valószínű, hogy itt is kezdtek már kialakulni a szervezkedés feltételei. A faiparosok közül pl. a kerékgyártók már 1582-ben céhet alkottak.

5 Szervezkednek már az ácsok, és egy idő múlva a molnárok is.

6 így méltán feltételezhetjük, hogy a XVI. század végére az asztalosipar is kezdett önállósulni, s a XVII. század elejétől megkezdődött az önálló céh megszervezés. Tudnunk kell, hogy a céhszervezeteknek Debrecenben ekkor már közel 250 éves hagyománya volt, így az újabb céhek már kialakult hagyományokra építhettek. A debreceni asztalos (ekkor: mensarius) céh alakulásának körülményei bizonytalanok. Első, rajzolt fejléccel ellátott, pergamenre írott céhlevelüket 1620-ből ismerjük, melyre Zoltai Lajos már 1912-ben felhívta a figyelmet.

7 Az 1647-es másolatban ránk maradt céhlevelet hosszú időn át borítólap nélkül használták, így az első lapja igen megkopott, elszíntelenedett. Emiatt a latin nyelvű protocollum, valamint az „első regula" ma már igen nehezen olvasható. (Emiatt is szükségesnek tartjuk lehetőleg betűhű közlését. L. 1. sz. melléklet.) 1 Bogdán 1973. 106-109. 2 D. Magjkv. 1. 1972 (1547) 64., 2. 1981 (1548-1549), 8., 13., 124., 183.; 3. 1982. (1550-1551), 29.; 5. 1983. (1554), 8.; 16. 1987. (1568-1969) 25., 28. 3 K. Csilléry 1982. 208-209. 4 Bogdán 1973. 106-109. 5 Takács 1984. 450. 6 Varga 1981.342. 7 Zoltai 1912. 86. 430