Granarium. Varga Gyula válogatott tanulmányai ( A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 57. Debrecen, 2004)

Varga Gyula válogatott tanulmányai - A szarvasmarha egy bihari falu gazdálkodásában

A SZARVASMARHA EGY BIHARI FALU GAZDÁLKODÁSÁBAN

1 1. A SZARVASMARHA A PARASZTGAZDASÁGBAN A szarvasmarha-tenyésztés alapvető formái és funkcionális jegyei - éppen úgy, mint az állattenyésztés más ágazatainál - csak a gazdálkodás egészének viszonylatában tárhatók fel a maguk teljes összefüggésében.

2 Az állattartás a gazdálkodás szerves része, akár úgy, mint közvetlen fogyasztás tárgyát előállító tevékenység, akár úgy mint a termelő tevékenységet elősegítő munkaeszköz, de akkor is, ha mint felhalmozott érték, jószág látszólag nem vesz részt a gazdálkodás folyamatában. Az extenzív körülmények között tartott csordák célja, értelme végül mégiscsak az, hogy a családok, nemzetségek közösségének megélhetését biztosítsák szerves egységben a gazdálkodás más ágazataival, a földműveléssel, a kereskedelemmel stb.

3 A szarvasmarha-tenyésztés formaelemeit, az elletést, kiválasztást, felnevelést, a pásztorkodást, a kezestartást, a betanítást vagy hizlalást sem érthetjük tehát meg, ha nem vesszük figyelembe az állattartó közösségek célját, akaratát, gazdasági tevékenységének főbb vonásait. Jelen dolgozat célja éppen az, hogy meghatározott történelmi szituációban bemutassa a szarvasmarha szerepét, tartásának, tenyésztésének formáit s nem utolsósorban ennek jelentőségét egy bihari falu gazdálkodásában. A kiválasztott falu: Kismarja, a Berettyó völgyében, az Erdély felé tartó egykor fontos útvonalak mellett fekszik. Bocskai István fejedelem 1606-ban hajdú kiváltsággal ruházta fel s mint privilégiummal rendelkező oppidum sajátos szabad paraszt közösséget fejlesztett ki.

4 E közösség alapvető jellemvonása az lett, hogy - jól kihasználva a táj mocsaras, vadvíz járta legelőkkel tűzdelt táji adottságait, valamint a privilégium nyújtotta szabad mozgási, vásározási feltételeket a XVIII. sz. elejétől viszonylag intenzív állattartási, sőt tenyésztési rendszert 1 Dolgozatom néprajzi és levéltári anyagát 1949-1953 között gyűjtöttem. 1924-1950 között egy tipikus parasztcsalád tagjaként szerzett személyes élményeim hitelesítik idősebb adatközlőim - rokonaim, kedves ismerőseim -, s más forrásaim hitelességét. Az írásos dokumentumokat, korabeli feljegyzéseket még az éppen felbomlóban levő községi levéltárban tanulmányozhattam. Azok közben bekerültek a DÁL-ba, de újonnan kapott jelzeteire nem hivatkozhattam. Ma az V. jelzés alatt, Kismarja község iratai között megtalálhatók. 2 Tálasi 1955. 22-23. 3 Vö.: Tálasi 1942. 210. 4 Osváth 1986. 7; Varga 1960. 71-81. 41