Granarium. Varga Gyula válogatott tanulmányai ( A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 57. Debrecen, 2004)

Varga Gyula válogatott tanulmányai - Adalékok a debreceni céhes ipar és a mezőgazdaság kapcsolatához a XVIII. század végén

holdnál. Mivel a földek osztása, mint jeleztük 7-8 évenként történt, az újonnan betelepülők (neo hospes), vagy a céhbe álló fiatal mesterek (neo magister) még semmiképpen nem kaphattak földet, ha valami módon házhoz juthattak volna is. Ezeket az összeírókat rendszerint megjelölik. Az összeírok a foglalkozásokat latinul nevezték meg. Egyes itt használt latin terminológiák azonban az országosan használt kifejezésektől eltérő jelentést hordoznak. (Ezt az illető mesterség létszám- és névanyagának ismeretében, más forrásokkal való összevetés alapján állapíthattuk meg.) így a vietor itt nem kádár, hanem bodnár. A magyar ácsokat asciarius helyett faber lignarius-nak nevezik. A gausapearius nem szűrszabó, hanem gubacsapó, a pileator itt egyaránt jelenti a süvegest és a kalapost (sőt a 8 pileator közül valójában még csak két kalapos van), a murarius terminológia a kőműveseken kívül magába foglalja az úgynevezett német ácsokat is, valószínűleg azért, mert ekkor közös céhet alkottak. A nyergeseket itt nem ephippiarius-nak, hanem coriatornak, bőrművesnek jegyezték fel. A kötélverőket egyik utcában funifex, másikban restinarius (restineius) néven vették számba. A lanio ebben az időben magába foglalta a marha-, és sertés vágó henteseket is. A dulciarius nem cukrász, hanem mézeskalácsos. Ekkor egy kategóriában írták össze a vásári-, váltó-, német- és szűrszabókat, sartor néven, mivel ezek ekkor már közös céhet alkottak. Nem törődtek azzal, hogy a valóságban ezek mindig megőrizték különállásukat és nevüket is. (A helybeli adóbesorolások mindig külön is említik őket.) A cerdo itt ebben az időben vég vargát jelent, nem tímárt. A csutorásokat cornuariusnak nevezik, nem sugibulatornak, megkülönböztetve őket a fésűsöktől is (pectenarius). Speciális szakterminológiák Debrecenben a commolitor (őrlős), currulista (szekeres), vector (fuvaros), melyek természetszerűleg a helyi vontató, szállító alkalmatosságok szerint értendők. (Közöttük vannak pl. a közismert talyigások is.) A netrix (aranyhímző) foglalkozás valószínűleg magába foglalta a híres debreceni pártakészítőket is, akik a XVI. század végétől egészen a XIX. század végéig nagyjából azonos stílus, ezüstözött, aranyozott gyöngyös pártákat készítettek. Teljesen bizonytalan a.pistor, pistrix meghatározás, hiszen hivatásos pék ebben az időben még csak átmenetileg telepedett meg a városban, ha pedig a százat is meghaladó kenyér-, perec-, kalács-, fonatos sütőket ide számítjuk, akkor túlságosan kevésnek tűnik az a 37 fő, aki állítólag e foglalkozásból élt. Még akkor is, ha a cocus (coquus) címen összeírt egy családot hozzájuk számítjuk. Valószínű, hogy Debrecenben e foglalkozások még nem különültek el teljesen más foglalkozási ágaktól, hanem csak a család bizonyos tagjai (főként asszonyok) űzték ezt a kiegészítő mesterséget. Az összeírok pedig valószínűleg csak a családfők foglalkozását tüntették fel.

6 6 Az adatok kigyűjtését tételenként végeztük. Óriási terjedelmű kötetről lévén szó - több mint 5000 tétel előfordulhattak tévedések. Annál is inkább, mert a foglalkozás-megjelöléseket néha oly mértékben rövidítették, hogy ez a gyors átnézéskor félreérthető lehetett. Pl. afaberferrarius helyett gyakran cs&kfaber-i írtak, vagy faber f.-ként rövidítették. Ez könnyen összetéveszthető a hasonlóan rövidített faber s-el, vagyis a lakatossal (faber serrarius). A cult, rövidítés rendszerint késest (culcitrarius) vagy paplanost (cultrarius) is jelenthetett. Könnyen összetéveszthető a vietor (bodnár) a vectorral (fuvaros). Ezek az esetleges elnézések azonban a végső eredményeket számottevően nem torzították el. 343