Granarium. Varga Gyula válogatott tanulmányai ( A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 57. Debrecen, 2004)

Varga Gyula válogatott tanulmányai - A népi építkezés

Településeken belül az utcahálózat mellett meghatározóak a telekformák. Falvaink nagyobb részére a téglalap alakú szalagtelkek jellemzőek. Ettől azonban a változatos terepviszonyok miatt, főleg a halmazjellegű településeken, gyakran el kellett térni. A telkek beosztásának régebbi formáját nem ismerjük. Nem tudjuk, mennyiben érintette tájunkat a Mária Terézia által kiadott rendeletek sorozata, melyek részben a házak sorba építéséről, majd a tűzveszélyes szabad kémények megszüntetéséről, végül a házak nagyságáról, beosztásáról intézkedtek?

14 Feltételezésünk szerint vidékünkön ekkor már kialakultak azok az udvartípusok, háztípusok, amelyek a követelményeknek megfeleltek. Egyedül a tüzelőrendszer átalakítása ütközött olyan akadályba, amely miatt még ma is minden tájegységünkön felbukkannak olyan szabad kémények, melyek már a XVIII. századi előírásoknak se feleltek volna meg. A házak utcafrontra való építése szintén több helyen akadályba ütközött. Különösen a nyírségi falukban az 1980-as évekig találhattunk olyan házat, amely az udvar hátulsó részébe épült. Ez a jelenség azonban valószínűleg nem hozható öszszefüggésbe az erdélyi állattartó kettős udvarok elterjedésével.

15 A telken az épületek soros elrendezésűek.

16 A telek egyik oldalán az utcafronton, illetve régebben attól 2-3 méterre, a telek hosszában, tehát merőlegesen az utcára állt a ház. A ház és az utcai kerítés között virágoskert helyezkedett el. A ház folytatásaként következtek a verem, az ólak, istállók. A XIX. században már rendszerint a telek másik oldalára is kerültek épületek, így a magtár, góré, sütőház stb. Biharban, főleg Derecske környékén a XVIII. század második felében az utcafrontra kerültek a katonaólak, a katonai beszállásolások e kényszerű építményei. A nyíri falukban az udvar és a konyhakert közé kerültek a szénatárló depók. Ezek a karakteres színféle épületek a szatmári-szilágysági csűrrendszer legnyugatibb példányai. Sajnos, az 1980-as években utolsó maradványai is eltűntek (legtovább Nyírábrányban őrizték). A gazdasági udvarok minden tájunkon általában hármas tagolódást mutatnak: az első szektorban helyezkedtek el az épületek, a második szektor a régi szérűskert vagy takarmányos kert, harmadik szektor a konyhakert. A három részt a bihari részeken kerítés választotta el egymástól. Az udvaroknak ez a szerves egysége 1950 után felbomlott, illetve átalakult. 14 Varga 1979; Bellon 1989. 15 Gunda 1966. 16 Dám 1975. 284