Granarium. Varga Gyula válogatott tanulmányai ( A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 57. Debrecen, 2004)

Varga Gyula válogatott tanulmányai - Érmelléki szőlőhegyek rendszabályai a XIX. század végéről

Az egyes hegyek, kertek teljes jogú ügyintézője mindenütt a hegybíró. Ő a kertek valóságos gazdája. (Az Érmelléken kívüli kertekben úgy is hívják, hogy kertgazda. Vidékünkön a dunántúli uradalmi hegyekre jellemző hegymester kifejezéssel nem találkoztunk.) Legtöbbször a közgyűlés választja, de néhány helyen (Jankafalva, Fugyivásárhely, Hegyközszentimre) a választmány maga közül jelöli ki. Megbízatása 1894 előtt mindig 1 évre szólt, azután mindig 3 évre választják. Több helyen munkájáért fizetést is kap: Fugyivásárhelyen évi 120 Ft-ot, Hegyközszentimrén 55 Ft-ot, Almosdon 10 Ft-ot, azonkívül kiküldetésekor 1 Ft napidíj illeti meg. Margittán megválasztását ő is köteles elfogadni. Feladata rendkívül sokrétű: Diószegen: „A szőllőhegyen a közrend és biztonság őre", Újlétán „a hegyi bátorság és rend megóvása" a kötelessége. Mindezt a rendtartások részletesen, sok alpontba foglalva fejtik ki. A hegybíró a szőlőőrök első irányítója és felügyelője. Legtöbb helyen ő tesz javaslatot az őrök megválasztására, sőt több helyen (Jankafalva, Székelyhíd, Kóly, Nagykágya) maga fogadja fel azokat, csak utólagosan kell jóváhagyatni a közgyűléssel. Természetes hát, hogy az őrökkel együtt felel nemcsak a szőlő-, gyümölcstermésért, de az utak, kutak, gyepűk, kapuk állapotáért, a hegyi közrendért, a lopásokért, kártételekért. 1877-ig a választmány jóváhagyásával 5 Ft-ig büntetőjoga is volt, s a büntetést tanúk előtt a helyszínen beszedhette. Az 1877. évi XXII. te. azonban büntető jogát a községi elöljáróságra, illetve súlyosabb esetben magasabb bíróságokra ruházta. Ezután a hegybíró a káresetekből jegyzőkönyvet vett fel, s azt az illetékes hatóságnak jelentette. Illetve továbbra is megmaradt a békéltető bíró szerepe, ami abból állt, hogy a helyszínen igyekezett a károsultat a kárt okozóval szembesíteni, s ha azok ott kiegyeztek, akkor nem tett feljelentést. A bírságpénzen kívül Jankafalván, Székelyhídon, Kólyon, Nagykágyán a hegybíró szedte be a gazdáktól a különböző adó-, pinceőrzés-, mértékhasználati pénzeket, vagyis egyben pénztáros is volt. (Régebben részt vett a bordézsma beszedésében is.) A hegyközség vagyonáról leltárt vezetett. A hegybíró tartotta nyilván a hegyen lakókat, vincelléreket, hegyi munkásokat. 0 adott engedélyt ezeknek a hegyen való tartózkodáshoz. 0 ellenőrizte, hogy a gazda engedélye nélkül idegenek a hegyről szőlőt, gyümölcsöt, bort ne vihessenek ki. Ezek miatt feltételezhető, hogy a hegybíró nyáron és főleg szüretkor idejének nagyobb részét a hegyen töltötte. Fugyivásárhelyen két csövű fegyvert is kapott, a hozzávaló lőporral, gyutaccsal. Tetteiért a választmány előtt felelt, aki indokolt esetben hivatalából fel is menthette, illetve ha kihágást követett, el, feljelenthette. Figyelemreméltó, hogy ha lopáson vagy kártételen rajtakapták, tettéért dupla büntetést fizetett. Legtöbb hegyközségben a választmány maga közül pénztárost is választott. Megbízatása 1 évre szólt, s ezt Margittán 10 Ft büntetés terhe alatt köteles volt elvállalni. Feladata a hegyközséget érintő mindenfajta pénzek beszedése (a szőlőterület, pajta, pince, kunyhó után kivetett adók, büntetéspénzek, különböző engedélyek után járó díjak stb.), ezek kezelése, a kiadások kifizetése. Mindezekről 270