Granarium. Varga Gyula válogatott tanulmányai ( A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 57. Debrecen, 2004)

Varga Gyula válogatott tanulmányai - Érmelléki szőlőhegyek rendszabályai a XIX. század végéről

van ahol két alkalommal (tavasszal és ősszel), Kólyon háromszor (tavasz, nyár, ősz), Margittán négyszer (negyedévenként) ülésezik. A közgyűlést mindig a hegyközségi elnök hívja össze (dobszóval), de azon - főleg 1894 után - mindig jelen van a községi főbíró is. Ez annál inkább így lehet, mert a közgyűlést mindig a községházánál tartották. Itt minden birtokos megjelenése kötelező volt, de a más helységekben lakók magukat valamely helybeli gazdával helyettesíthették. A szavazás nyíltan, közfelkiáltással történt. A közgyűlés fő feladata a vezetőség megválasztása volt, de a birtokos közösséget érintő minden kérdésben (legalább 1/3-os részvétellel) határozhatott. Ezt azonban minden alkalommal jóvá kellett hagyatni a községi képviselőtestülettel, fontosabb esetben a szolgabíróval. A vezetőség a tagság köréből választott szűkebb testületet jelentette. Neve: hegyi elöljáróság (Margitta, Nagykágya), hegyi tanács (Jankafalva, Diószeg, _ Székelyhíd), hegyi bizottság (Kóly), hegyi választmány (Fugyivásárhely, Hegyköz-száldobágy), hegyközségi választmány (Szentimre, Álmosd, Újléta). (A következőkben egyszerűsítve választmánynak jelöljük.) A vezetőség minden tagja a templomban a gyülekezet előtt eskü alatt fogadta, hogy a rá bízott (az esküszövegben körülírt) feladatokat legjobb tudása és lelkiismerete szerint elvégzi. A választmány a szőlőhegy nagyságától függően 6-12 fő, akiket a közgyűlés választott meg. A birtokosok közül bárki választható volt, aki büntetlen előéletű, s a választás időpontjában nem volt ellene fegyelmi eljárás. Megbízatásuk legtöbb helyen 1, máshol 3 évre szólt. A választmány rendszeresen negyedévenként, de némely helyen havonta ülésezett. Gyűléseiket mindenkor kint a hegyen, a hegyházban tartották. Hatáskörük általában a hegyen belüli közrend biztosítása és a kártevők elleni védekezés megszervezése, de ők választották meg a hegyőröket, ők fogalmazták meg a közgyűlés elé terjesztendő határozatokat, ők készítették el a költségvetést, ők tettek javaslatot a szüret időpontjára, s intézkedtek különböző aktuális kérdésekben. A választmány tagjai fizetést nem kaptak, de hivatalos kiküldetésük esetén néhol napi 50 kr.-t kaphattak (Székelyhíd, Margitta). Bizonyos speciális feladatokra, pl. utak, hidak, gyepűk ellenőrzése, pénztár vizsgálata stb., maguk közül 3-3 tagú bizottságot küldhettek ki. Évente kétszer a hegyet közösen felkerülték, s a hiányosságokat jegyzőkönyvben rögzítették. A választmány első embere az elnök (hegyi elnök, hegyitanács-elnök, hegyi közbirtokossági elnök). Általában a közgyűlés választja, 3 évre (Fugyivásárhelyen 1 évre). Margittán (20 Ft büntetés mellett) köteles elvállalni. Az elnök fizetést nem kap, de kiküldetéskor 1 Ft napidíj illeti meg. Feladata általában abból áll, hogy a kerti tevékenység miden részletét felügyeli, ellenőrzi. Erről több helyen naplót köteles vezetni. 0 hívja össze a közgyűlést, s intézkedéseiért a közgyűlés előtt felel. Ugyanakkor ő tartja a kapcsolatot a községi elöljárósággal, tehát mintegy összekötő szerepe van a hegyközség és az elöljáróság között. Ebből következőleg természetesen tagja a községi képviselő-testületnek. Jankafalván az elnököt a főbíró is felmenthette tisztségéből. 269