Granarium. Varga Gyula válogatott tanulmányai ( A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 57. Debrecen, 2004)

Varga Gyula válogatott tanulmányai - A parasztgazdaságok gépi eszközellátásának kérdései a két világháború közötti Magyarországon

nagygazdák érdekszövetségét képviselték, a mezőgazdasági műveltség terjesztésében fontos szerepet játszottak. Különösen z 1930-as évektől, s ott, ahol megfelelő felkészültségű és hivatástudattól fűtött vezetőséget sikerült választaniuk. A felsőszabolcsi gazdakörben pl. előadásokat, tanfolyamokat tartottak, kiállításokat rendeztek. Már 1933-ban 192 tagjuk volt, közöttük közép- és kisgazdák is. Igyekeztek gépeket vásárolni, s azt közösen használták. (Többek közt 87 permetezőjük van már.)

67 Igen jelentős eredményekről számolhat be több Bihar megyei gazdakör, különösen a berettyóújfalu, mely Sz. Pozsár István középgazda vezetésével már nemcsak ismeretterjesztő tevékenységet fejt ki, hanem számottevő gépparkjuk is van, sőt földbérlő akciót is szerveznek, melynek során kedvezményes feltételek mellett juttatnak földet a kisparasztoknak.

68 A gazdakörök működéséről egyelőre nincs országos áttekintésünk. A jó példákat még bőségesen lehetne sorolni, mégis valószínűleg igaza van Kerék Mihálynak, hogy a falusi gazdakörök a gazdasági élet fellendítésében végül is nem jelentettek számottevő tényezőt. Bizonyára főként azért, mert a vezetést vállaló nagygazdák többnyire alig láttak túl egyéni érdekeltségük szűk határán.

69 A parasztgazdaságok történetének fontos fejezete volt a tagosítás. A tagosítások első szakasza, a paraszti és földesúri birtokok elkülönítésének folyamata a XX. század első évtizedére mindenütt lezárult. Az elkülönítéssel járó birtokrendezések azonban legtöbbször nem, vagy csak részben érintették a parasztbirtokok korábbi használati rendjét. Pl. legtöbb helyen megmaradt, sőt megszilárdult a nyomásrendszer. Ezzel szemben a korszakunkra is jellemző XX. századi tagosítások véglegesen megszüntették a földközösségi rendszer maradványait, a nyomásos gazdálkodást, a legelők, erdők, vizek, nádasok, rétek közös használati jogát s a szétszórt, kisparcellákra tagolt paraszti birtokokat egy tagba vonták össze. így a faluközösség által szabályozott gazdálkodási rendszerek helyett az egymás mellé helyezett önálló kisbirtokok sorozata jött létre. A közösségi szabályozók alól feloldott paraszti tagbirtokos most már fokozottabban kényszerült arra, hogy a maga birtokán racionalizálásokat hajtson végre. így érthető, hogy közvetve a tagosítások is hatással voltak a gépesítésre, a technikai színvonal javítására. Az önálló kisüzemek mindinkább önálló gépparkot is igényeltek.

70 A tagosítások a háborús évek pangása után az 1920-s években újra az érdeklődés homlokterébe kerültek s az 1940-es években már mind kevesebb lett a tagosítatlan határú községeknek a száma. A tagosított határokon pedig természetes folyamatként kezdtek épülni a tanyák, melyek ha nem is mindig korszerű, de a régebbi formákhoz képest újabb lehetőségeket hordoztak gazdálkodásban. Mint serkentő tényezőt ezt sem szabad figyelmen kívül hagyni.

71 67 Szarvas Béla 1941. 12; Kelemen Móricz 1944. 6. 68 Malcomes Gyula 1933. 633-637. 69 Varga, Gyula 1981.412-432. 70 Kerék Mihály 1930. 123. 71 Farkas Árpád 1944. 103. 242