Granarium. Varga Gyula válogatott tanulmányai ( A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 57. Debrecen, 2004)

Varga Gyula válogatott tanulmányai - A parasztgazdaságok gépi eszközellátásának kérdései a két világháború közötti Magyarországon

A paraszti gazdaságok, de tágabb értelemben egész mezőgazdaságunk technikai színvonala - a hangzatos jelszavak és a fejlődést segítő tényezők ellenére igen vontatottan haladt előre. Nyilvánvalóan a döntő okot ezen a téren is a világháborút követő korszak általános problémáiban kell keresnünk: a reakciós, ellenforradalmi beállítottságú státus többek közt a földkérdést, vagyis a nagybirtok s kisbirtokrendszer egészségesebb arányának a kialakítását, a földre éhes szegényparasztság földhöz juttatását sem tudta megoldani.

72 Ilyen körülmények között kevésbé volt lehetőségük a modernebb berendezkedés, az exportra alkalmas minőségi áruk termeltetése, a beruházásokhoz szükséges tőke-, hitelviszonyok kialakítása, a nem utolsósorban a kedvezőbb társadalmi közérzet létrehozására.

73 így már a kezdeti korszakban előtérbe kerülnek a gépesítést gátló tényezők. Sokak szerint a gépek drágák, mert a gépbehozatalt súlyos vámok terhelik.

74 Egyre többen felvetik, hogy nincsenek olyan kisméretű gépek, melyeket egy 2040 holdon aluli kisgazdaságban is jól ki lehetne használni. Hiszen a mezőgazdasági gépek kihasználása különben is csak időszakos, hát még, ha nem megfelelő méretű birtokon alkalmazzák! A befektetett „holt tőke" és az amortizáció tönkreteszik a kisgazdaságot.

75 Sokan éppen emiatt ajánlják a szövetkezést.

76 Kerék Mihály már 1926-ban, majd 1927-ben is ír „a világot átfogó kartellekről", melyek fojtogatják a mezőgazdaságot.

77 Rege Károly dr. szerint „A magyar mezőgazdaság kritikus napjait éli. Mindnyájan érezzük, hogy a föld teherbíró képességének végső határához jutott. A túlzott ipari vámok, különböző kartellek drágításai, a fokozott közterhek, a magas kamat a termelési költségek fokozatos növekedését idézték elő." „Az ipar árindexe hat hónap alatt 136-ról 139-re emelkedett, a mezőgazdaságé pedig 130-ról 125-re csökkent.

78 Kerék Mihály 1927 őszén Rákóczi Ferenc híres kiáltványának kezdősorait idézi: „Recrudescunt vulnera!", s a cikkben felhívja a figyelmet, hogy újra vészesen fenyeget a földbirtok eladósodása.

79 Pedig a nagyobb arányú kölcsöndömping csak ekkor kezdődött, részben a már említett „traktorláz", másrészt egyéb vállalkozások ürügyén. Az 1926-os kezdeti eladósodás tehát lehetséges, hogy éppen a kezdődő vállalkozási kedv növekedésének a jelzése, ami önmagában még nem lett volna baj, ha ugyanakkor valóban prosperitást idézett volna elő. Sajnos azonban, már rögtön a pénz stabilizációjának az évében, s azt követően egészen 1928-ig gyenge, aszályos évek követték egy72 A tanyakérdés problematikájának áttekintéséhez 1. Pölöskei Ferenc-Szabad György (szerk.) 1980. U. itt részletes bibliográfia. Sajnos, kérdésünkhöz közvetlenül a kötet egyik tanulmánya sem kapcsolódik. 73 Kerék Mihály 1939. 199-240. 74 Magyarország Töténete 8. Bp., 1976. 738-739; Lényegében a Magyar Gazdaszövetségnek sincs konkrét gépesítési terve. Snassel Ferenc-Török Imre 1930. 222-238. 75 A motorekét pl. mint automobil vámolják, ami kb.- ötszörös a mezgazdasági eszközök vámtarifájának. Köztelek, 1923. márc. 18. 242. 76 Grüner Leopold 1932. 205-206. 77 Ifj. Sporzon Pál 1928. 10. 78 Mezőgazdák, 1926. szept. 1; 1927. febr. 9-10; Sárközi - stb. 1959. 87. 1927-ig már 95 különféle kartell „nyomorítja a gazdákat". Köztelek, 1927. máj. 8. 729. 79 Rege Károly dr. 1927. dec. 25. 1965. 243