Granarium. Varga Gyula válogatott tanulmányai ( A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 57. Debrecen, 2004)

Varga Gyula válogatott tanulmányai - A parasztgazdaságok gépi eszközellátásának kérdései a két világháború közötti Magyarországon

Hegedűs Vilmos kimutatja, hogy a mezőgazdasági szövetkezetek még fejlettebb országokban is a lakosságnak csak kis részét tudták tömöríteni. 1938-ban pl. Angliában a földműves lakosság 17,7%-a, Svájcban 12%-a, Svédországban 10%a, Franciaországban 5,8%-a, Magyarországon 5,9%-a volt tagja szövetkezeteknek.

57 Éppen ezért nyíltan vagy burkoltan újból felbukkant a közös gépvásárlásra, sőt a közös termelésre buzdító felhívások. 1920 után egy ideig erről nem lehetett nyíltan szólni, mert benne kommunistagyanús elveket véltek. Annál inkább, mert ekkorra már Lenin is megfogalmazta elveit a termelőszövetkezet megszervezésének szükségességéről.

58 így a szövetkezeti eszme terjesztőit könnyen illethették volna a szovjetrendszer iránti szimpátia gyanújával, ami ebben az időben egzisztenciális veszélyekkel járt. Kerék Mihály azonban már 1924-ben célzást tett arra, hogy a szövetkezeti mozgalomnak valamiféle egyensúlyozó szerepet kell betöltenie a világkapitalizmus, a monopóliumok uralmával szemben. Különösen a kis államoknak érdeke, hogy igyekezzenek megakadályozni a kapitalizmus újabb megerősödését, mert ezzel lehet egy újabb világkatasztrófát elkerülni. így szerinte a szövetkezeti mozgalom nemcsak a jövő gazdasági boldogulásának lehet a bázisa, hanem közvetve a világbékét is szolgálja.

59 A termelőszövetkezetek alakításának gondolatát azonban később is csak nagy óvatossággal lehetett érinteni. Dr. Csepregi Horváth János pl. 1931-ben megállapítja: „tiszta termelőszövetkezet a gazdák közt nincs és az nem is lehetséges", csak afféle „mellék", „fél" szövetkezetek létezhetnek, mint amilyenek az OKH földbérlő csoportjai, ahol is közösen állapodnak meg, hogy milyen táblába mit fognak vetni, de a munkákat végül is egyenként végzik. A szövetkezés tehát inkább a bérbeszedés, adminisztrálás, esetleg bizonyos termények közös értékesítésében testesül meg. Vannak ezenkívül bizonyos szeszfőző, tejfeldolgozó, baromfi-, nyúltenyésztő szövetkezetek, de ezek inkább részvénytársaságoknak tekinthetők, mivel itt nem maguk a gazdák dolgoznak, hanem bérmunkával dolgoztatnak.

60 A termelőszövetkezetek kialakulásának nyilvánvalóan egyik alapfeltétele lett volna gépszövetkezetek, vagy más termelői üzemágak szövetkezeti megszervezése. Ilyesféle kezdeményezésekkel nálunk már az 1850-es évek óta találkozhattunk, főként Erdélyben és a Dunántúlon.

61 1926 után egyes parasztrétegek, kisvállalkozók, gépészek érdeklődése megnőtt a mezőgazdasági gépek iránt. Főként két profitálható géptípus került az érdeklődés homlokterébe, a cséplőgép és a traktor. (A kettő sokszor együtt jelentkezett, hiszen a traktor a cséplőgép meghajtására is alkalmas erőgép volt.) Az 1926-os népszövetségi hitel terhére elindított gépvásárlási 57 Köztelek, 1920. nov. 24. 557; A Hangya Szövetkezet Kongresszusa (Bp. 1928). 58 Hegedűs Vilmos 1962. I. 11. Részesedésük a kereskedelmi forgalomban: Anglia: 13%, Franciaország: 9%, Németország: 4,1%, USA: 0,2%, Magyarország: 7,6%. 59 Lenin, V. I. 1959. 60 Kerék Mihály 1924. 69-71; uő. 1939. 81-82, 442-445. 61 Csepregi-Horváth János 1931. 410-412. 240