Granarium. Varga Gyula válogatott tanulmányai ( A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 57. Debrecen, 2004)

Varga Gyula válogatott tanulmányai - Vándorló juhászok a kismarjai szíken

gén hazahajtották. Hyen községek eddigi adataim szerint. Kék, Demecser, Pátroha, Petneháza, Nyírtura, Nyirtas, Nyirbogdán, Bakta, Nyíracsád (vö. térkép). (A további kutatások bizonyára még egész sor ilyen falut derítenének fel, de ezek voltak azok a faluk, amelyek többek közt Kismarján is nyaraltatták juhaikat.) Ezekben a falukban, éppen a vándorlások következtében közös nyáj, így pásztorrend nincs kialakulva. Minden juhász a saját maga 40-60 darabból álló falkáját legelteti. Mellette természetesen minden juhásznak van 6-10 hold földje is, melynek megművelése azonban túlnyomóan az asszonyokra hárult. A nevezett szabolcsi faluk juhtartásában négy fő fázist kell megkülönböztetni: 1. koratavasz, 2. nyár, 3. ősz, 4. tél. Ez a négyes fázis, ha más formában, de megtalálható Erdélyben is.

25 Kora tavasszal, mindjárt hóolvadás után a juhokat a környező falvak erdeibe hajtják, ahol néhány héten át a juh az avar alól kibújó zsenge füvön él. Április végén megindulnak a falkák „nyaralni" valami távoli vidékre. A nyaralásra való legelőt a juhász még tél folyamán kibéreli és ide kb. május közepén ér el juhaival. Általában négy terület az, ahol emlékezet óta a szabolcsi juhászok nyaraltattak. 1. Bereg megyében, az első világháború előtt Beregszász környékén a gáti réten. Gyűjtésemet Gunda Béla 1940-ben Dercén, Fornos Bereg megyei községekben gyűjtött adatai is igazolják, amelyek szerint a Tóhátra (Dercén, Gát, Makkos, Jánosi, Nagybereg, Beregújfalu, Kígyós, Fornos) a Nyírségből többször hajtottak birkát legeltetni. {Gunda Béla szíves közlése.) Majd az I. világháború után Marokpapi, Hete, Fejércse faluk határában. 2. Bihar megyében a kismarjai sziken. Itt a két világháború közt jártak. 3. Az I. világháború előtt jártak a Hortobágyon is. Az \. világháború után és napjainkban főként Tiszapolgár község határában nyaraltak. A két világháború közt jártak nyaralni a Hegyaljára, Tarcal, Erdőbénye, Telkibánya, Bodrogkeresztúr, Nagy- és Kisbózsva falvakba. Július végén befejeződik a nyaralás és a juhász a falkával hazatér a falu határába őszölésre. Itt aratás után a tarlók felszabadulnak és a juhok ezekben őszölnek. Nehezíti a tarlón való legeltetést, hogy legtöbb faluban nincs tagosítás, sem fordulórendszer, így a juhok őrzése a keskeny, szétszórt tarlókon nehéz és veszélye^, mert a juhok a szomszédos krumpli, tengeri, répa táblákon sok kárt tehetnek. Már csak azért sem alakulhatnak nagyobb nyájak. Sőt néha még a 40-60-a falkákat is kétfelé veszi a pásztor és családtagjai segítségével bujkál a kis csapattal a keskeny tarlókon. A juhász bojtárt sohasem tart, csak jól betanított pulijával tartja kordában a falkát. Ószöléskor a juh hazajár, de van rá példa, hogy a juhász a falu melletti tarlókon építi fel a léckáját. Ebben az esetben maga is kint alszik a juhok mellett. A léckát kb. kéthetenként felszedi, és valamivel távolabb állítja fel, így tulajdon25 K. Kovács László: Adatok a bálványosváraljai fejős juhászathoz. Ethn. LVHI (1947), 45-55,191-210. 21