Granarium. Varga Gyula válogatott tanulmányai ( A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 57. Debrecen, 2004)

Varga Gyula válogatott tanulmányai - A szarvasmarha egy bihari falu gazdálkodásában

Megye % Megye % Hont 35 Kraszna 98 Somogy 40 Máramaros 98 Veszprém 42 Árva 98 Torna 48 Kővár vidéke 99 Baranya 48 Zaránd 99 Erdélyben tehát a 26 megye közül egy megyében volt a faekék aránya a 90% alatt, a többi megyében 90-100% között mozgott. A statisztika végül azt mutatja, hogy az ország kétharmadában a parasztok még nem használták a vasekét, hiszen az a 10-13% vaseke, amit ilyen vidéken a statisztika mutat, minden bizonynyal nem paraszti földeket művelt. A vaseke meglehetősen lassan tört be a paraszti gazdaságba: körülbelül harminc esztendő kellett ahhoz, hogy az országos szint az 50%-ot meghaladja, viszont ezalatt két megyében szinte befejezéshez jutott az ekeváltás, ugyanakkor az ország nagyobb részében a parasztok szinte még alig ismerik a vasekét.

362 A vasekék elosztódása még szűkebb területeken sem volt egyenletes. Pest megyében, mely az ország egyik legjobban gépesített megyéje volt, még 1877ben is találhattunk olyan községet (Pilisszántó), ahol a falu leginkább faekét használt.

363 De ahol a nép megkedvelte az új eszközt, rövid idő alatt kicserélődött az eddigi készlet. Dunavecsén 1855-ben még egyetlen vaseke sem volt; ekkor ideköltözött egy uradalmi felügyelő, aki megkedveltette a parasztokkal a vasekét: az 1870-es években már alig lehet régi faekét látni.

364 Erdélybe csak a hetvenes években kezdett betörni a vaseke. A háromszéki AlCsernát községben egy kovácsműhelyben olcsó vasekét készítettek, s ezek több községben is kezdték kiszorítani a faekét.

365 De ezen a tájon még elég sok védelmezője volt a faekének.

366 1883-ban azt írják, hogy az 1871. évi arány már erősen megváltozott, de még mindig a faeke az uralkodó.

367 Az 1880-as évekből is több hír szól az ország egy-egy falujában arról, hogy az ekeváltás befejeződött, így a Szabolcs megyei Demecserben, Debrecenben, Zemplén megye alsó részében, sőt a megye egyes felsővidéki községeiben is.

368 362 Sajnos összehasonlító statisztikai adatok nem állnak rendelkezésünkre, hacsak a franciaországi 1862. évi felmérést nem számítjuk. Itt ebben az időben 2 411 785 faeke mellett mindössze 794 736 új ekét írtak össze, ami sokkal rosszabb, mint a magyarországi arány. Erdélyi Gazda 1873. 288. 363 Galgóczy 1877. III. 87. Ugyanígy a Pest megyei Perbál községben még 1880 körül is faekével szántottak. Etnológiai Adattár, Néprajzi Múzeum 3536/3. sz. Erdélyi Z gyűjt. 364 Galgóczy 1877. III. 327. 365 Erdélyi Gazda 1870. 85. 366 Uo. 1875.81, 1878.42,273. 367 Uo. 1883.399. 368 Az idézetek sorrendjében Szerdahelyi G.: A népi gazdálkodás Demecserben. Etnológiai Adattár, Néprajzi Múzeum 3462/12. sz.; Zelizy 1882; Viczmándy 1884. 4; Varga Gy. megfigyelése Kovácsvágáson (Zemplén m.); Nagy Gy.: Adatok Doboz közs. gabonatermesztéséhez. Etnológiai Adattár, Néprajzi Múzeum 3538/9. sz. 203