Granarium. Varga Gyula válogatott tanulmányai ( A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 57. Debrecen, 2004)
Varga Gyula válogatott tanulmányai - A szarvasmarha egy bihari falu gazdálkodásában
A század végének eszköz-állapotáról az 1895. évi mezőgazdasági statisztikai felvétel tájékoztat. 369 Sajnos, az ekeváltásról nem nyújt pontos képet, mert a régi faekét nem tünteti fel, csak a fagerendelyű és a vasgerendelyű ekéket. Ez a megkülönböztetés számunkra kevésbé lényeges, hiszen a föld megmunkálása szempontjából az ekefaj anyaga volt a fontos. Arra mégis következtetni lehet, hogy a statisztikai felvétel idejében az eszközváltás lényegében már befejeződött, s az itt-ott reliktumként élő faekék összeírását a statisztikusok már nem tartották fontosnak. Valóban, a századvégi tudósítások csaknem minden helyről a vasekék meghonosodásáról tanúskodnak. Még inkább a XX. század elején. 370 Eldugott hegyi falvakban, elzárt szigeteken lehet már csak faekét találni, elsősorban Erdélyben s a Bakonyban. 371 Az eszközváltás lefolyásának jelenségeiről keveset tudunk. De az eke nem az az eszköz volt, amely nagy problémát kavart volna fel. A hagyományokhoz való ragaszkodók is rövid idő alatt meggyőződhettek a vaseke előnyeiről, s elavult, sokszor babonás nézeteik (vaseke után nem nő meg a növény, nem terem a föld stb.) csődjéről. Az átállás már pusztán anyagi kérdés volt: amikor a régi eke eltört, helyette már nem fa-, hanem vasekét vettek a parasztok. 372 Teljes eszközváltás: kézi cséplés-nyomtatás-cséplőgép. A sarló-kasza- és a faeke-vaseke-váltásnál sokkal bonyolultabb folyamat volt az, ami a magnyerési eszközváltás terén lejátszódott. Cséplőgépet ugyanis nem tudott minden paraszt szerezni, de nem is lett volna számára kifizető. Ezért a bércséplés különböző formáinak kellett kialakulni, hogy ez az új munkagép a parasztok körében teljesen kiszorítsa a régi eszközt és eljárást. Térfoglalását elősegítette, hogy a cséplés-nyomtatás műveletét eddig sem csupán házimunkával oldották meg, hanem - mint láttuk - cséplő-nyomtató bandák szerződtek a munkára, vagy pedig bizonyos munkatársulások jöttek létre a parasztok között. A cséplőgép terén az első fokozatot a lovas- vagy járgányos gépek jelentették. Ezek általában kisebb teljesítményűek, így bércséplésre kevésbé voltak alkalmasak, de a gépelés igényének növekedésével sok módosabb paraszt igyekezett megszerezni. Megtehette annál is inkább, mert az ilyen gépek kisebb típusai 369 M. Stat. Közié., Új f. XXIV. k. A nagyszabású 1895. évi üzemstatisztikai felvétel kiadványát szempontunkból igen hasznosíthatóvá teszi az a körülmény, hogy birtokkategóriánként tünteti fel az adatokat, éspedig a következő kategóriákban: törpebirtok 0-5, kisbirtok 5-100, középbirtok 100-1000 kat. hold, nagybirtok 1000 kat. holdon felül. 370 így Bács megyéből Gazdasági Lapok 1907. 321; Temes megyéből Berger 1907. 32. Erdélyben kb. 10-15 év alatt zajlott le az ekeváltás. így érthető, hogy az 1900-as években még csaknem minden udvaron megtalálható volt a faeke, melyet ha a vaseke elromlott, időnként elő is vettek. Gazdasági Lapok 1908. 850; Kovács László 1937. 25; Kresz 1949. 56. 371 Vajkai 1959 (Bakony). 53. 1942-ben olyan közleményt is olvashatunk, mely szerint Kalotaszegen a parasztok ekéinek 37%-a faeke. Ez azonban nyilván téves információn alapulhat, valószínűleg fagerendelyű ekékről van csupán szó. Solty 1944. 128. Az adat téves voltát K. Kovács László is igazolta, szíves szóbeli közléséért köszönetet mondok. 372 Varga Gy. gyűjtése 1954-ben Kovácsvágáson (Zemplén m.). 204