Granarium. Varga Gyula válogatott tanulmányai ( A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 57. Debrecen, 2004)

Varga Gyula válogatott tanulmányai - A szarvasmarha egy bihari falu gazdálkodásában

kedtek. 235 Alig kezdett terjedni a gőzhajtású cséplőgép, Rock már 1861-ben ma­gyar gőzcséplőgépet szerkesztett. 236 A gépgyárak kapacitásának emelkedésével párhuzamosan szinte évenként találkozhatunk újabb és újabb gépgyártókkal. 237 A magyarországi gépgyártás azonban így sem tudta kielégíteni a megnövekedett igé­nyeket. Az ország gépállományának körülbelül egyötödét külföldről hozták be. 23í A magyar mezőgazdasági gépgyártás komolyabb arányairól 1867 után be­szélhetünk. A Vidats-Jankó-gyár már 1864-ben megindított gyártmányai kivi­telét a Balkánra. Ügynökséget szerveznek Jassyban, Galacban, Bukarestben, s megkezdik gépeik exportálását. 239 Vidats, Gubicz, Farkas, Rock gyártmányai ek­kor már európai kiállításokon is sikerrel szerepeltek. 240 Az 1867. évi párizsi vi­lágkiállításon Vidats ekéje aranyérmet nyert, igaz, hogy a díjat utólag elvették tőle. 241 Az 1873. évi bécsi világkiállításra március végéig 921 magyar kiállító je­lentkezett. 242 Ebben az évben Fehér Miklós nyitott Magyarországon gépüzletet, mely azért lett fontos, mert rajta keresztül jutott be először az a bécsi Hofherr-ér­dekeltség Magyarországon, mely néhány év múlva az angol Clayton-Shuttle­worth-céggel vetekedve a legnagyobb magyar mezőgazdasági gépgyárat építette fel Budapesten és Kispesten. 43 Az Országos Magyar Gazdaegyesületben már 1873-ban felmerült az igénye egy olyan társaságnak, mely magyar gépeket szállítana külföldre, elsősorban a Havasalföldre, Moldvába, Szerbiába, Törökországba, Kis-Ázsiába. Ugyanekkor már némi eredményekről számoltak be a magyar mezőgazdasági gépek Kauká­zusba való exportálásáról. 244 A magyar birtokosok egy része - maga Korizmics László is - egyelőre bizalmatlanul fogadta a törekvést, a gyárak azonban meg­kezdték gépeik exportálását. A Hofherr-cég a század végén 11 nyelven adja ki is­mertetőit, s gépeket szállít Szerbiába, Oroszországba, Franciaországba, sőt Dél­Amerikába is. 2 5 A mezőgazdasági gépgyárak tőkekoncentrációja a század végétől kezdve még gyorsabban halad előre. Még az 1870-1880-as években találkozunk olyan 235 Gazdasági Lapok 1859. 41. 236 Magyar Gazda 1861. 473. Rock nyomán újabb és újabb magyar gözcséplő-kísérletekkel találko­zunk. Többek között Szombati I. mutatja be új cséplőgépét, amely egyáltalán nem töri a szemet. Fa­lusi Gazda 1861.60. 237 1860-ban a szegedi tavaszi vásáron jelennek meg a Hasenauer testvérek rostái, szénagyűjtői, ugyan­itt Marton és Schwarc battonyai földbirtokosok szántóvetőgépe. Magyar Gazda 1860. 297-300; Gazdasági Lapok 1862. 390. Rátsch M. G. budai gépész 1863-ban cséplőjárgány újdonságát hirdeti. Uo. 1863.639. 238 Kautz. 1864.272. 239 Gazdasági Lapok 1864. 46. 240 Uo. 1862.544, 1867,449. 241 Vasárnapi Újság 1871. 50. 242 Gazdasági Lapok 1873. 152-153. 243 Sevin 1944. 115-118, 182-183. 244 Gazdasági Lapok 1873. 481. 245 Sevin 1944. 157. 186

Next

/
Oldalképek
Tartalom