Granarium. Varga Gyula válogatott tanulmányai ( A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 57. Debrecen, 2004)

Varga Gyula válogatott tanulmányai - A szarvasmarha egy bihari falu gazdálkodásában

törekvésekkel, hogy a gyárosok egymás között bizonyos termelési specializálást hozzanak létre. E tekintetben azonban csupán annyit értek el, hogy egyes gyárak bizonyos cikkekben elsőbbségre tettek szert. így az eke frontján továbbra is a Vidats-féle gyár örvendett a legnagyobb népszerűségnek, a vetőgépekben viszont a Kühne-gyár vezetett, a Hofherr- és a Clayton-féle üzemek pedig, melyek egymástól függetlenül 1888-tól kezdik kiépíteni magyarországi bázisaikat, az arató-, de főleg a gőzcséplőgép gyártásban értek el elsőséget. A termelés centralizációja azonban nem történt meg, sőt továbbra is keletkeztek új érdekeltségek. Felduzzad a Schlick-féle vasöntöde és gépgyár,

246 s a szombathelyi Mayer-féle gépgyár és vasöntöde mindennemű mezőgazdasági gépeket hirdet.

247 Magánjáró öt vényeket gyárt Schumacher Rudolf és fia gyára Óbecsén.

248 Megalakul a MÁV Gépgyár mezőgazdasági gépeket előállító részlege, mely nagy gépeivel igen komoly tekintélyt ér el, s különösen élvezi a gazdasági egyletek támogatását.

249 Hosszas huzavona után végre 1909-ben Debrecenben létrejött a Mezőgazdasági Gépgyár Részvénytársaság, mely többek közt aratógépeket is gyártott.

250 Az ország területén 1896-ban hét olyan gyár működött, melyben a munkások száma egyenként meghaladta a kétszázat.

251 Az első világháború előtt már különböző rendeltetésű szívógáz- és benzinmotorokat is gyártottak az országban.

2 2 A különböző magyar és az idegen vállalatok és gyárak ekkor lerakataikkal és vezérképviseleteikkel az egész országot behálózták. Nemcsak a nagyobb földbirtokosok, hanem a parasztság tekintélyes része is vevőik voltak. A vezérképviseleteknek és lerakatoknak nem kis szerepe volt a parasztság eszközváltásában. A magyarországi gépgyártásnak azonban mindig nagyon erős konkurenciával kellett küzdenie, hiszen a külföldi gyárak nemcsak jobb minőségű nyersanyaggal tudtak dolgozni, hanem kedvezőbb termelési feltételeik miatt olcsóbban is adhatták gépeiket.

253 A gépgyártás fejlődése hatást gyakorolt a kisebb vidéki kovácsműhelyekre is. Ezek közül több a konjunkturális időkben maga is megpróbált gépet konstruálni, 246 Vasárnapi Újság 1890. 347; Sevin 1944. 135-143. 247 Gazdasági Lapok 1907. 11. 248 Uo. 1907. 13. 249 Szatmári Gazda 1909. 9. 250 Uo. 1909. 7. A Gazdasági Lapok 1908. évi hirdetései közt olyan új nevekkel találkozunk, mint Langen-Wolf motorgyára Budapesten, Propper S. mezőgazdasági gépraktára Budapesten, Török András gépgyára Nagyszeben, Kemna J. gőzekegyára, a Budapesti M. kir. Államvasutak Gépgyára, Sebes és Antal Budapest, Hoffher és Schrantz, Fehér Miklós gépgyár RT. Budapest, Lábassy J. utóda Fehér L. gyára Törökszentmiklós. 251 MÁV gépgyár, Egyesített Magyar Gépgyár, Graepel Hugó gépgyára, Nicholson gépgyára, Schlickféle vasöntő és gépgyár, Kühne E. mosoni gépgyára, Meyer E. fiai Szombathely. Sárközi-Szigetvári-Szilágyi 1959. 38-39. 252 Szívógázmotorokat gyárt a MÁV gépgyár, más gazdasági motorokat Bächer R.-Melichár F. gépgyára (vezérképviselet Budapesten), Kállay Lajos motorgyára Budapest stb. Gazdasági Lapok 1912. 473, 745; Szatmári Gazda 1913. 14. 253 L. részletesebben Sárközi-Szigetvári-Szilágyi 1959. 40. 187