Granarium. Varga Gyula válogatott tanulmányai ( A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 57. Debrecen, 2004)

Varga Gyula válogatott tanulmányai - A szarvasmarha egy bihari falu gazdálkodásában

Temes megye birtokára szállították. 112 Azonban magas ára, nagy üzemköltsége ne­hézkes mozgása miatt még a századforduló után is csak lassúütemben tett népsze­rűségre szert. A gőzekék mindvégig csak a nagybirtokon játszottak szerepet. 1 A jelenkori nagyüzemi szántás legfontosabb vonógépe a traktor, időszakunk­ban - a motor tökéletlensége folytán - még nem játszott nagyobb szerepet. Az első benzin-, kőolaj- és gázmotorok az 1900-as évek első évtizedében kezdtek csak elterjedni, elsősorban Amerikában. Nagyobb mértékben népszerűségre az első világháború után tesznek szert, amikor a karburátor és a gyújtás tökéletese­dése után a motorok üzembiztosabbak lettek. 114 Ugyanebben az időben felvető­dik már a villamos-energiával való szántás is, de ennek egyelőre nagy akadálya volt a drága villamos áram és a vezetékek hiánya. 115 Thaer és a nyomában haladó mezőgazdasági szakirodalom a talaj művelést ál­lította a gazdálkodás megújhodásának homlokterébe. Ezért a népszerűsítő iroda­lom mind nagyobb szerepet adott az eke mellet más talajművelő eszköznek is. A boronát, ez ősi eszközt a talaj megművelése mellett a XIX. század elejétől megpróbálták a növényápolásban is hasznosítani (például vetések tavaszi foga­solása), 116 ezért a régi fakeretes eszközön bizonyos javításokat végeztek. A brabanti gazdaságokban két ekeszarvszerű fafogót készítettek hozzá, hogy ezzel 112 Falusi Gazda 1861. 203; Gazdasági Lapok 1861. 403; Vasárnapi Újság 1861. 296. 113. Vö. Forster 1907. 38; Cserháti é. n. 21. 114 Gazdasági Lapok 1908. 855; Köztelek 1913. 132. - Bár már 1883 óta kísérleteznek a legkülönbö­zőbb belsőégésű robbanómotorok gyártásával, az első gyakorlatilag használható gazolin eke 1903­ban került piacra az Egyesült Államokban. Az első motoros szántógép-versenyt 1908-ban tartották Winnipegben (Kanada). Mezőgazdasági Szemle 1913. 153. De ekkor már világszerte ismertek vol­tak az 55-65 lóerős, négyhengeres Big-Four traktorok, a Sock traktor, a 2 hengeres, 40 lóerős Mo­gul traktor, a 30-80 lóerős Hart-Parr traktor stb. Sőt egy nagyhírű magyar találmányról is tudunk már: 1907-ben Kőszegi Károly bajai lakos a Pőhl-féle tárcsarendszerű előhántoló és a Landrin­Unterilp-féle forgótárcsás talajlazító szerkezetek elvéből kiindulva, újfajta motorosekét szerkesztett. A találmány lényege az volt, hogy a korábbi gyalurendszerű eketesteket, melyek a földet egyszerű­en felforgatják, a motor által hajtott forgótárcsával helyettesítette. Nagy előnye volt ennek az eké­nek, hogy a földet 20-21 cm mélyen összekeverte és fellazította, valamint az is, hogy a forgótárcsa előrehajtotta magát a munkagépet, mintegy kapaszkodó erőt fejtett ki, így kisebb energia kellett elő­remozgatásához. A találmányt Kőszegi több országban szabadalmaztatta, de gyártási nehézségek miatt 191 l-ben eladta Heinrich Lanz mannheimi gyárosnak. A Kőszegi-találmánynak egy-két éven belül több követője akadt, így a német Meyenburg, a svájci Factotum. Gazdasági Lapok 1907. 702; Szatmári Gazda 1911. 2-3, 152- 159, 261-265, 315-319, 370. - Ugyanabban az időben az USA Il­linois államában megjelenik az első lánctalpas Caterpiller traktor is. Páll 1913. 212-226. - E kísér­letekjelentőségét abban az időben még kevesen ismerték fel, többen azt hangsúlyozták, hogy a trak­tor a kisebb mezőgazdasági üzemeknek lesz fontos munkagépe. Magyarországon a XX. század első évtizedében jelennek meg az első traktorok, melyeket elsősorban cséplőgépek hajtására használtak, s csak másodsorban szántásra. Az első nagyobb szabású motoros bemutatót 1913-ban Galántán tar­tották, ahol mintegy 30 különféle típusú traktort mutattak be. Izsák Gy.: Karcolatok a galántai ma­gánjáról bemutatásához. Mezőgazdasági Szemle 1913. 491. 115 Szatmári Gazda 1914. 1-2. Nagyobb központi villanytelepek működnek már ebben az időben Franciaor­szágban, Olaszországban, Németországban. A villamos-szántás problémájával az 1900-as évek elejétől kísérletezik a Siemens-Schucket-cég (Berlin-Nürnberg), s 1910 körül dolgozták ki kétgépes rendszerű elektromos meghajtású ekéjüket. 191 l-ben már 10 ilyen gépre kaptak megrendelést. Páll 1913. 373-377. 116 Kubinyi Lajos 1905. 16-18; Balassa 1960. 178-179. 168

Next

/
Oldalképek
Tartalom