Gazda László: Találkozások (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 56. Debrecen, 2002)

„Tizenkét kőmíjes összetanakodék…”

„ TIZENKÉT KOMIJES ÖSSZETANAKODEK.. " Kiállítás 12 erdélyi képzőművész alkotásából 1992. június 25. Debrecen, Déri Múzeum Tisztelt Egybegyűltek, kedves erdélyi Barátaink! Sokszor átéltük már erőszakosan szétszakított, de egygyökerű, történetiségében, szellemében és erkölcsi kohézióiban egybeforrt kapcsolataink újraéledésének eufóriáját. Legutóbb úgy jó két esztendővel ezelőtt. Aztán mindig, újra és újra rá kellett döbbenünk, meg kellett tanulnunk azt, hogy a gondolatok és az érzelmek, az azokat kifejező tettek szép szövetségéért szívósan meg kell küzdeni. Közös küzdelmeink során elszenvedett veszteségeink nem a politikai határok átírásában, hanem az örök érvényű emberi méltóságban, az egymáshoz kapcsoló lelkiségben a legnagyobbak. Mindannyiszor rá kellett és rá kell döbbennünk, hogy a kanti tanításhoz kell fordulnunk: a bennünk élő erkölcs parancsát kell követnünk. Próbálkozásaink egyike-másika sikerrel járt, s ez reménységgel tölt el bennünket abban a tekintetben, hogy kapcsolataink létrehozása, rendszeressé tétele mentesül a gyanakvásoktól, félreértelmezésektől és a sanda szándékoktól is. Megmutathatjuk egymásnak a tiszta szándékokat, s erre a művészi alkotómunka, eredményeink kölcsönös megismerése, közkinccsé tétele itt is, ott is nagyszerű alkalom lehet. Akik most eljöttek Erdélyből - magyar és román képzőművészek - műveik bemutatásával nemcsak a művészeti élet jellemző törekvéseit mutatják meg, hanem alkotásaik bemutatásával s a kiállításon való közös részvételükkel együvé tartozásukat is. Hiszen Várad, Szalonta, Szatmárnémeti, Kolozsvár, Marosvásárhely, Belényes és Bihartorda, a Barcaság, a Máramaros egymást átható és kölcsönösen feltételező kultúrköröket jelképeznek. A mindannyiunk fölött ragyogó csillagos ég és a művészetek által elővarázsolt szivárványhíd összekapcsolja őket egymással és velünk is. Hegy-völgy reményekkel, őszinteséggel, tiszta és erős érzelmekkel, indulatokkal telítetten. Sokan törekedtek már arra, hogy értelmezzék és bemutassák azt, hogy mi is az erdélyi képzőművészet, mi jellemző rá, melyek a tartalmi és formai értékei. Műhelyeket, alkotókat vettek sorra: Gulyás Károly, Aurel Ciupe, Kolozsvári Tamás és Márton, Sipos Dávid, Sikó Miklós, Barabás Miklós, Szervátiusz Jenő, Bordi András,