Gazda László: Találkozások (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 56. Debrecen, 2002)

Hortobágyi pusztán

hanem mert holland, francia, német, finn, svéd és olasz alkotóművészeket is ott találunk résztvevői között. Elsősorban az minősíti nemzetközivé az alkotótábort, hogy a hazai és külföldi művészek egyéni és közös élményeik által, azokat kifejezve adnak jelzéseket arról, amit a pusztán átéltek. Velük és műveik által lehet itt is, most is a mindenségre rádöbbenni. Hiszen az a táj, ahonnan jöttek és a Hortobágy is a világmindenségnek egy szelete, „cseppben a tenger". A nappal és az éj, a hajnal és az alkony, az öröm és a bánat, az egyszerű és a bonyolult, és a mindezeket előidéző anyagi és szellemi erő. A földrajzi, a politikai, a nyelvi és etnikai határokat átlépő művészet ereje. Nemzetközivé, egyetemes értékűvé teszi ezt a művészeti műhelyt az is, hogy a különböző országokból jött, és különböző vérmérsékletű, eltérő világszemléletű résztvevőit összekapcsolja a természet és az ember szeretete, a mélységes humanitás s a mindezekből keletkező kohéziós erő. Willy van Beek, Ineke Verheggen, Gilbert Lüpfer, Antonio Moschoni, Reija Rémes, Karin Jacobsson és mások ilyen indítékokkal jöttek el ide Európa más-más országaiból, tájairól, odahaza és máshol szerzett tapasztalataikat, élményeiket, emberi és művészi érzékenységüket hozva magukkal. Konkrétabb vagy elvontabb kifejezésformákkal és módon itt is kitárulkoznak, művészetük eredményeit közkinccsé teszik. Mert a mostanában annyiszor hangoztatott és kinyilatkoztatott európaiságot a tettek, a cselekedetek és a teljesítmények mérlegén kell megítélni. Részvételük beleilleszkedik művészeti életünk nemzeti és egyetemes értékeket egyaránt magába foglaló tereibe. Segítenek minket abban, hogy értsenek bennünket e kis ország határain túl is, s hogy mi is megérthessünk másokat. Jó tíz évvel ezelőtt öt alkotóművész - Maghy Zoltán, Tar Zoltán, Madarász Gyula, Dezsőné Sipos Zsófia és Egerházi Imre kezdte el a közösségi együttalkotás munkáját a Hortobágyi Alkotótáborban. Azóta országossá és nemzetközivé szélesedett a Hortobágy festőbarátainak a köre. Olyan elődök nyomán, mint Glatz Oszkár, Rudnay Gyula, Boromisza Tibor és Káplár Miklós, akik az emberi élet gyorsan elillanó ideje alatt örök életűt alkottak. A Hortobágyi Alkotótelepen részt vevő külföldi művészek ezt a nemzeti örökséget gyarapítják, szélesítik és teszik egyetemessé. Évente sok-sok ezer ember járja a pusztát, gyalog, kocsin, autón, egyénileg vagy szervezetten. Senkit sem hagy közömbösen a sokszínű, sok-sok élményben részesítő Hortobágy. Erről tanúskodnak az itt látható művek, és arról is, hogy alkotóik újra felfedezik számunkra a pusztát, s művészi vallomásaikban ott van egy kicsit hazánk, és ott van a nagyvilág.