Gazda László: Találkozások (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 56. Debrecen, 2002)

Levéltári kincsek

Én a középkori dokumentumoktól indulok el. Azzal a városalapító oklevéllel kezdem, amellyel Nagy Lajos király Debrecent a szabadalmas mezővárosok rangjára emelte 1361. június 14-én. Egy sor, Debrecen életét meghatározó dokumentum következik ezután. Zsigmond király 1405-ös kiváltságlevele, amellyel Debrecen városa számára két országos vásár tartását engedélyezi. Nem kisebb jelentőségű az a dokumentum, amelyben Mátyás király Debrecen város polgárait felmenti a királyi vám- és adófizetés alól 1458-ban. Az a kedvezmény is ebbe a sorba tartozik, miszerint //. Ulászló király már hat országos vásár tartását biztosító jogot adományoz Debrecennek 1508-ban. Ezek mellett a régi, Debrecen helyét országosan is kiemelő dokumentumok mellett egy sor, leginkább az új- és legújabb korból származó irat tanúskodik Debrecen és Hajdú-Bihar megye történetéről, gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődéséről. Kultúrtörténeti tények, az életmódra mutató feljegyzések, összeírások, leltárak, vagyoni különbségeket mutató, az ország sorsát is befolyásoló események dokumentumainak igen érdekes válogatását is megtekinthetjük itt. Bocskai István, Chomaközi András és más hajdúkapitányok alatt szolgáló vitézek részére birtokokat adományozó levele éppúgy kiemelkedő értékű, mint az a kuriózumként említhető dokumentum, amelyben IV. Mehmed pasa szabályozza a város számára előírt szolgáltatásokat. Azt hiszem, joggal tekinthetjük a hajdúk egyik utolsó katonai szerepének azt a felhívást, amelyben II. Rákóczi Ferenc a hajdúvárosokhoz írt levelében hadba hívja őket. Dokumentumok egész sora tükrözi a városi kiváltságok biztosítását a XVIII. és a XIX. század történései során. Fontossága szerint kiemelkedik ezek közül az, amellyel I. Lipót a Hortobágy folyón vámszedési és hídépítési jogot biztosít, valamint az, amellyel Bethlen Gábor erdélyi fejedelem 1622-ben mentesíti Debrecen városát a kamarai illetékek fizetése alól. A kismesterségek, a céhek jelenlétének, a város életében meghatározó szerepének a dokumentumai is nagyon fontosak a történeti kutatómunka szempontjaira nézve. A kiállítás ezekre vonatkozóan is gazdag anyagot tár a látogatók elé. Azt hiszem, hogy a gubacsapó céh számára 1802-ben előírt remeklési szabályok éppoly érdekesek, mint Török Gábor gupacsapó szabadulólevele... A városi kiváltságokat tartalmazó levéltári anyag summázatának a jelképe zárja ezt a sort. Ez az a dokumentum, amellyel II. Rákóczi György erdélyi fejedelem az 1600-as években átírja és megerősíti Debrecennek több kiváltságlevelét. A XVIII. századi kéziratos térképeket említem ezek után. Az iratok mellett ezek is nagyon fontos forrásai a kutatásnak s munkaeredményei bemutatásának. A Hajdúbihari Levéltár 1972-ben külön kötetet szánt arra, hogy ez az anyag áttekinthetőbbé, kutathatóbbá váljék. 1982-ben pedig a 18-as számú közlemény az időközben