Gazda László: Találkozások (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 56. Debrecen, 2002)

Levéltári kincsek

Ezeket a kutató - legyen bár történész, közgazdász, hivatalnok vagy épp fordító más-más természetű forráskritikával hasznosítja, mint az anyagi kultúra múzeumokban őrzött emlékeit. A levéltári forrásoknál csakúgy, mint az elbeszélő történeti források, levelezések, emlékiratok és sajtótermékek esetében, elkerülhetetlen a forráskritika alkalmazása, a történeti tényanyag esetleg tendenciózus megörökítése miatt is. Ezzel együtt is a szakemberek azt tartják helyes felfogásnak, amely szerint az elsődleges levéltári forrásanyag megbízhatóbb fonál a hozzáértő kutató kezében a történések rekonstruálására, mint az ehhez képest másodlagos forrásanyag: az emlékiratok, a direkt célra készült összeírások és a sajtó. Ennek a néhány bevezető gondolatnak előrebocsátása után szeretnék a kiállítás anyagáról szólni az eddig említettek jegyében. Az itt látható levéltári kincsek a közgyűjtemények hagyományosan jó együttműködésének köszönhetően kerültek a közönség elé. A kiállítás gondos válogatást ad középkori és többnyire újkori forrásokból. Ez a levéltári anyag elsősorban helytörténeti szempontokból nézve felbecsülhetetlen értékű. Emellett azonban a gyűjtemény sokrétűsége és sokszínűsége, esztétikai értékei és látványossága is szembetűnő. Ez azért is fontos, mert ez a kiállítás nem csupán Debrecen és Hajdú-Bihar megye történetére vonatkozó dokumentumokat tartalmaz, hanem a már említett közgyűjteményi szempontok szerinti válogatás. A kiállítás címe arra is utal, hogy ezek a dokumentumok egyedi források, jelentős történeti eseményekhez kapcsolódóak, lényeges, a gazdasági és társadalmi életet szabályozó rendelkezések tükrözői, vagyis olyan „kincsek", mint a múzeumokban őrzött műtárgyak. Ezek nemcsak azért váltak kiemelkedő értékű dokumentumanyaggá, mert ritkák s egyedülállóan fontos forrásai az anyagi kultúra történetének, hanem mert tudományos információs értékeket is hordoznak. Ezért aztán egy egyszerű könyvleltár, piaci árjegyzék vagy formájában is szemet gyönyörködtető adománylevél, nemesítő oklevél egyaránt kiemelésre méltó. Olyanok, mint a múzeumok raktáraiban őrzött s kiállításain szereplő gazdasági eszközök, és a leghétköznapibb tárgyak, amelyek éppolyan fontosak a csodálatos népművészeti, képző- és iparművészeti alkotásokkal együtt a múzeumokat látogatók és a gyűjteményeiket kutatók számára. Ezen túlmenően az itt bemutatott levéltári dokumentumok s az azokkal foglalkozó tanulmányok jelentőségüket tekintve túlmutatnak a partikuláris érdekeken és viszonyokon. Nemzeti és európai értékűek. Ha pedig az egykori leírások, dokumentumok, feljegyzések segítségével megelevenedik előttünk elődeink élete, munkája, mindaz, ahogy dolgoztak, alkottak és művelődtek, szórakoztak és társasági életet éltek, akkor nemcsak a régió történeti eseményei, következményei tudatosulnak. Nyilvánvalóvá válik ezek által is, hogy az itt történteknek nemzeti sorsot, olykor ezen is túlmenő egyetemes érdekeket kijelölő, meghatározó szerepe, jelentősége is volt. Ezeknek szem előtt tartására hívom fel a figyelmüket.