Dankó Imre: Fragmenta Historica Ethnographica (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 55. Debrecen, 2002)

A Berettyó-völgy középkori települési-közlekedési- és árucsereviszonyai

századvégi települési képét, változásait; alapul, kiindulási pontként szük­ségszerűen Jakó Zsigmond müvét vette. 6 Hasonlóképpen járt el Györffy György is, aki Magyarország Árpád-kori földrajzában ugyancsak Jakó adataiból indult ki. 7 Györffy György munkája történeti földrajz, tárgyát tekintve a lehető legközelebb áll hozzánk, amikor a Berettyó-völgy kö­zépkori települési-, közlekedési- és árucsereviszonyait vizsgáljuk. Vizs­gálódásaink nem alapulnak új, eddig feltáratlan, az előzőekben említett feldolgozásokban nem szereplő adatokon. Azonban mégsem ismétlésről, már korábbról ismert adatok újbóli közreadásáról van szó. Hanem arról, hogy egy kevéssé ismert tájra, a Berettyó-völgyre vonatkoztatva vizsgál­juk át, csoportosítjuk az adatokat úgy és azért, hogy érthető legyen két ke­let-magyarországi nagyváros, Nagyvárad és Debrecen, valamint a környe­zetükben levő, hozzájuk már a középkorban is számtalan szállal kapcso­lódó település települési-, közlekedési- és legfőképpen árucserehelyzete. A Berettyó-völgy középkori települési-, közlekedési- és árucserevi­szonyaival azért szükséges foglalkoznunk, mert a települési rendszer, a vám- és vásárhelyek alakulása, a települések belső rendjét, formáját be­folyásoló ereje, sok, máig élő hagyomány, hatás magyarázatát adhatja. Egyrészt képet alkothatunk vizsgálódásaink során a középkori falu általá­nos települési rendjéről, a telepítést alakító, formáló földrajzi-, gazdasági­és társadalmi tényezőkről, a falurendszerről, illetőleg a mezővárosi fejlő­désformáról. Mindezeknek a kérdéseknek a közelmúltban készültek el nagy, korszerű feldolgozásaik. Szabó István munkája a magyar falurend­szer kialakulásáról tárgyunkat tekintve is fontos. Sok adatot, értékes meg­figyelést tartalmaz, bár példáit nem területünkről, a Berettyó-völgyből vette. 8 Hasonlóképpen Szabó István másik munkája is, ami a középkori magyar falut mutatja be, alapvetően fontos számunkra, bár adatait, példáit tekintve ez sem a Berettyó-völgyre vonatkozik. 9 Még Szabó István mun­káit megelőzően utalnunk kell egyrészt Mendöl Tibor általános település­földrajzára, másrészt Maksay Ferencnek a középkori magyar települési 6 MEZŐSI Károly: Bihar vármegye a török uralom megszűnése idején (1692.), Bp. 1943. 7 GYÖRFFY György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. Bp. 1966. 8 SZABÓ István: A falurendszer kialakulása Magyarországon X-XV. század. Bp. 1966. 9 SZABÓ István: A középkori magyar falu. Bp. 1969.

Next

/
Oldalképek
Tartalom