Dankó Imre: Fragmenta Historica Ethnographica (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 55. Debrecen, 2002)

A Berettyó-völgy középkori települési-közlekedési- és árucsereviszonyai

viszonyokkal foglalkozó, összegező jellegű munkájára.

10 Mindezekre az összefoglalásokra épülten vizsgáljuk meg a Berettyó-völgy középkori települési viszonyait, és igyekszünk a levonható tanulságok segítségével a közlekedés - és vele kapcsolatosan az árucsere itteni alakulásának -néhány érdekes kérdését megválaszolni. A Berettyó-völgy ma nem tűnik önálló kistájnak, mint ahogy a Berettyó sem jelentős folyóvíznek. A múlt századi folyószabályozás és ármentesítés (lecsapolás) a Berettyót szerény kis vízfolyássá fokozta le, olyan kicsivé, jelentéktelenné tette, hogy aszályos, száraz, meleg nyarakon alig van benne víz. A Berettyó szabályozásával a Sárrétet is felszámolták, a hatalmas mocsárvilág, vizes rét kiszáradt termőfölddé alakult át. Természetes, hogy nekünk nem ezeket a mai viszonyokat kell szem előtt tartanunk, hanem a középkori állapotokat, amelyek - bár már a XVI. századtól kezdődően történtek kezdeti és csak helyi jelentőséggel bíró intézkedések a Berettyó szabályozására - végeredményben hosszú évszázadokon át, egészen a múlt század derekáig változatlanok voltak. Különben a Berettyó és a Sárrét lecsapolásának, ármentesítésének történetét igen jól ismerjük. A róla szóló nagyszerű, nemcsak a szigorúan vett vízügyi munkálatokkal foglalkozó, kétkötetes monográfia behatóan tárgyalja az eseményeket, értékeli az eredményeket és ezekből következtethetően megismerhetjük a korábbi állapotokat is.

11 Ezek a korábbi állapotok, amelyek a települések kialakulása, fejlődése szempontjából rendkívül jelentősek, és amelyek erőteljesen befolyásolták a közlekedés alakulását, ami viszont az árucsere egyik alapját képezi, méltán érdemelnek nagyobb figyelmet. Mielőtt a Berettyó középkori viszonyairól szólnánk, csak annyit jegyzünk meg, hogy a Berettyó korábbi nagyságára és ebből következőleg jelentőségére, a ma is meglevő rendkívül széles medréből, illetőleg völgyéből következtethetünk leginkább.

12 A „meder", illetve a völgy, kiérve az Alföldre, különösen elszélesedett, 10 MENDÖL Tibor. Általános településföldrajz. Bp. 1963.; MAKSAY Ferenc: A középkori falutelepülés Magyarországon. Bp. 1971. 11 Monográfia a Körös-Berettyó-völgy ármentesítéséről. I—II. (Szerk.: GALLACZ János) Nagyvárad. 1896. 12 Vö.: OSVÁTH Pál: A Bihar vármegyei Sárréti Járás leírása. Nagyvárad. 1874.