Dankó Imre: Fragmenta Historica Ethnographica (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 55. Debrecen, 2002)

A máramarosi Kunigunda-monda kérdései

resztény, azaz római katolikus struktúra. Ebből a tényből is következik az, hogy ma a legendát a máramarosi sóvidéken, közelebbről Aknaszlatinán is alig, vagy egyáltalán nem ismerik. Nem is ismerhetik, mert a sóvidék eredeti lakossága túlnyomó többségében nem római katolikus magyar, hanem, orthodox román, illetve orosz (mszin) volt.

9 Ma is ez a helyzet és csak annyiban változtak a körülmények, hogy a román-orosz (mszin) lakosság a XVII-XVIII. század fordulóján szinte egyöntetűen unitált, azaz görög katolikussá lett. Az orthodoxiáról a katolicizmusra való átállás - minthogy az orthodoxia számos tényezője, motívuma megmaradt - nem ment gyorsan, sőt mondhatni, hogy még manapság is tartó lassú folyamat. Talán ezzel is magyarázható, hogy a máramarosi sóvidéken töredékesen él egy másik szüzességi fogadalma megtartásáért üldöztetést szenvedett korai magyar szent férfi emlékezete is.

10 Sokan a két személyt összekeverik, bár a sóbányászattal csak a „szent királynét" hozzák kapcsolatba. Mégpedig a legnagyobb, mindmáig müveit aknaszlatinai sóbánya, a Kunigunda akna neve miatt. Máramarosban ma már alig találni nyomát annak, hogy „a szlatinai bányászok különben ma is pártfogójuk gyanánt tisztelik Kunigundát" - ahogy Pap József közel száz évvel ezelőtt állította.

11 Úgy tűnik, hogy Kunigunda tisztelete inkább Lengyelországban, Krakkó környékén, a wieliczkai sóvidéken és mindenek előtt Szandec körzetében terjedt el és maradt fenn, mint Magyarországon. Balanyi György többször említett tanulmányával talán éppen ezen a helyzeten akart változtatni. Boldog Kinga című írásának a Magyar Szentek című gyűjteményben való megjelentetésével Kunigundára kívánta a figyelmet felhívni, hazai tiszteletét feleleveníteni, terjeszteni. Visszatérve még a Kunigunda-legenda elemzésére fel kell hívni a figyelmet a gyűrű szerepére. Mint tudjuk, a gyűrű az egyik legősibb és legelterjedtebb ékszer. Többféle gyűrűt ismerünk, számtalan funkciójukról tudunk, és használatukhoz többféle hiedelem társul. A gyűrűk legismertebb funkciója az, hogy szerelmi ajándékok, hogy szerelmi foglalók. Azonban nemcsak a jegygyűrűknek van foglaló, birtokba vevő, a valakihez való tartozást kifejező funkciója, hanem több másféle gyűrűnek is. Sőt, általá9 A korai lakosság nagyrészt ortodox román, kisebb részben ugyancsak orthodox ruszin. Vö.: BÉLAY Vilmos id. m. 201. 10 Talán az 1043. július 26-án, a kievi Lavrában elhunyt Ugrin Szent Mózesről van szó. - Vö.: Ugrin Szent Mózes története. Egyházi krónika I. 1952. 7. szám. 4. 11 PAP József id. m. 8.