Dankó Imre: Fragmenta Historica Ethnographica (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 55. Debrecen, 2002)

Egy fűzérradványi ház

£ magyar falu C szlovák falu 3 magyar-szlovák falu A Hegyköz falvai nemzetiségi tagolódása. Átvétel Balassa Iván: Földművelés a Hegyközben című művéből. 1. Füzér, 2. Pusztafalu, 3. Hollóháza, 4. Füzérkomlós, 5. Fiizérkajata, 6. Nyíri, 6/a Kápolna-puszta (ma tsz-központ), 7. Filkeháza, 8. Nagybózsva, 9. Kisbózsva, 10. Pálháza, 11. Füzérradvány, 12. Kishuta, 13. Nagyhuta, 14. Kovácsvágás, 15. Vágáshuta, 16. Telkibánya, 17. Vily-Vitány, 17/a Vily, 18. Felsőregmec, 18/a Mátyásháza (ma összeépült Felsőregmeccel), 19. Alsóregmec, 20. Mikóháza, 21. Széphalom, 22. Rudabányácska tői Radvány faluig terjedt, s hogy IV. László 1280 előtt a Baksa nembeli Simon fia Tamásnak adta „a pataki ispánsághoz tartozó erdőóvók Radvány nevü földjét.

7 Nemsokára azonban újból királyi birtok lett, mert 1321-ben viszszakerült a királyhoz a pataki uradalommal együtt. Amikor is Tamásfia a pataki uradalomért megkapta Borostyánkő várát és uradalmát. A feudalizálódás előrehaladtával a fűzéri váruradalom birtoka lett, s mint ilyen, a füzéri uradalom tartozékaként a XV-XVII. században több7 GYÖRFFY Gy. i. m. id. h.