Dankó Imre: Fragmenta Historica Ethnographica (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 55. Debrecen, 2002)
Egy fűzérradványi ház
ször cserélt gazdát. A kis jobbágyfalu életében legnagyobb jelentőségű birtoklástörténeti esemény az volt, hogy 1686-ban Károlyi László királyi adományként megkapta Radványt. Ettől az időponttól kezdve Radvány Károlyi birtok s esetenként kiemelkedőbb az uradalom más helységeinél. Ez az esetenkénti „kiemelés" fordította Károlyi Ede figyelmét Radványra, elannyira, hogy itt kezdte meg hatalmas, Ybl Miklós által tervezett kastélya építését. Károlyi Ede nem tudta bevárni nagy munkája befejezését, mert 1877-en meghalt. A kastélyépítést fia, László fejezte be. Károlyi László nemcsak azáltal vált híressé, hogy a radványi kastélyépítkezést befejezte, hanem azzal is, hogy korszerű gazdálkodásra rendezkedett be, jelentős műtárgy gyűjtésbe fogott, de leginkább azzal, hogy felfedezte birtoka leginkább továbbfejleszthető ágát, az erdőgazdálkodást, illetve az erdőgazdálkodáson belül a vadászatot. Kastélyát nemcsak vadászkastéllyá formálta át, hanem a gondosan megrendezett hazai és nemzetközi vadászatok résztvevőinek ellátására két nagyszerű vadászkastélyt is építtetett Radvány szomszédságában: Kőkaput és László tanyát. Mindezzel megalapozta Radvány idegenforgalmi jelentőségét, irányt mutatva a mának is. Maga a reformációt urai révén korán elfogadó jobbágyfalu a XVIIXVIII. században sokat szenvedett az itt különösen erős ellenreformáció idején. A buzgó katolikus Károlyiak, ahogy megszerezték Radványt (illetve a füzéri uradalmat) első feladatuknak tekintették, hogy a kastély közelében nagyméretű, a családhoz méltó katolikus templomot és plébániát építsenek. A református jobbágyfalu sorsát jól példázza templomuk története. A hitújítást követően a falu birtokba vette a Harangozó dombon lévő középkori eredetű templomot és mindaddig használták, amíg a református vallásgyakorlatot el nem törölték. Végül is a földesúr engedélyezte, hogy egy kis fatemplomot építsenek maguknak. Azonban nem sokáig örülhettek ennek az engedménynek, mert a következő földesúr ezt a templomocskát is elvette tőlük; faanyagát elhordatta, a helyét pedig bérbe adta. Az akkor még szinte egyöntetűen református lakosságnak egészen 1789ig kellett várnia, hogy a Türelmi Rendelet hatására a Zsiga dombon, Hercsik János kertjében templomot építhessenek. A jó helyen épült, a tájképbe szépen beillő templomocska keleti homlokzata elé 1907-ben (!) tornyot építettek.
