Dankó Imre: Fragmenta Historica Ethnographica (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 55. Debrecen, 2002)

A Berettyó-völgy középkori települési-közlekedési- és árucsereviszonyai

8. Hencida (Jakó 256-257., Györffy 658.) eredetileg Sálhida része volt. A sálhidai vám megosztásával kerülhetett sor önállóságára. A Berettyó mellé települt község a Berettyó egy nagy kanyarjában fekszik, amiért is a falu főutcája, ami párhuzamos a Berettyóval, észak-déli irányú. De ennek ellenére a Berettyó-völgy egésze irányultságának megfelelően, kelet-nyugati irányú. Utcás település, de a Berettyó-kanyarban települt része halmazos. Fontos átkelőhely a Berettyón, amin keresztül út vezet Nagykerekibe, illetve Váradra. A község Újfalu vonzáskörzetébe tartozott és tartozik ma is. 9. Hódos (Jákóhodos, Jakó 259-260., Györffy 625.) a hodosi nemesek birtoka volt, a Berettyó bal partjára települt, a Berettyóra merőleges észak-déli főutcája mindmáig mutatja ugyan az egykori utcás települést, de a későbbi települési részek halmazossá alakították. Határát rendszeresen járták a vizek, halászata, rákászata jelentős volt. Nagy vízimalmáról is nevezetes volt. 10. Királyi (Berettyókirályi, Jakó 279., Györffy 634.) királyi alapítású telep, majd a Hontpázmány nemzetségbe tartozó Újhelyiek birtoka lett. A Berettyó-völgy neves települése, Margitta vonzáskörzetébe tartozott. 11. Kismarja (Marja, 296., Györffy 641.) az Ákos nembeli 0- vagy Kismarj aiak birtoka volt, ősi telepítésű község. Nevét Szűz Máriáról elnevezett templomáról kapta. Határában folyik a Berettyó, ami elválasztotta az Ákos nem többi falvaitól. Határában a XIII. század végén új falu - Nagymarja - települt. Ősi vásárhely. Évente 3 országos vásárt tartott és minden hétfőn hetivására volt. Már a középkorban mezővárosi jelleggel bírt, amit aztán Bocskai István kiváltságolása megerősített, teljessé tett.

29 A városka a Berettyó-völgy szarvasmarha kereskedésénekjeles helye volt. 12. Farnos (Berettyófarnos, Jakó 240., Györffy 616.) Szalárd közelében települt, a Berettyó-völgy jellegzetes, utcás települése. 13. Margitta (Jakó 294-295.) a Berettyó, a Bisztra és a Hosszúaszó patak összefolyásánál települt, a háromágú völgy központja. 1370-ben Lackfi Miklós megerősítette Nagy Lajostól kapott vásárszabadalmát, aminek alapján évente 6 országos vásárt és hetenként 2 hetivásárt (szerdán és 29 VARGA Gyula: Kismarja. Egy szabad paraszt község a feudalizmus bomlásának korszakában. Agrártörténeti tanulmányok. (Szerk.: SZABÓ István) Bp. 1960. 71-137.