Dankó Imre: Fragmenta Historica Ethnographica (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 55. Debrecen, 2002)

A Berettyó-völgy középkori települési-közlekedési- és árucsereviszonyai

pénteken) tartott. Margittát jó fekvése, kiváló közlekedési lehetőségei és nem utolsó sorban vásártartási joga korán kiemelte a Berettyóvölgy többi települése közül és mezővárossá formálta. Nagy malmáról is híres volt. 1454 után az itt kialakult uradalom (Margittai uradalom, Csáky család) központja lett; már a középkorban is bizonyos városias külsővel rendelkezett. 14. Monospetri (Petri, Jakó 322.) Közép-Szolnok megyéhez is tartozott, nevével először a Váradi Regestrumban találkozunk (1215). A XIII. század végén a Gutkeled nemzetség egyedi monostorának volt a birtoka. A Berettyó-völgy jellegzetes települése. A Berettyó jobbpartján levő Alsó rét nevű ingoványos részen felül települt, utcás település, a főutca kelet-nyugati irányú. 15. Nyüved (Jakó 307-308., Györffy 647.) első említése 1208-ból ismeretes. A kis Berettyó-völgyi falut Gutkeled és a Csáky-birtokok közé beszorítva az adorjáni uradalom szinte teljesen elnyelte. A Berettyó baloldalára települt falucskát számos vízfolyás, a Berettyó több ága vette körül. Utcás település, főutcája a Berettyóval párhuzamosan északnyugat-délkeleti irányú. Itt ömlik a Berettyóba a Kösmő. 16. Pelbárthida (Pelbárthíd, Jakó 318., Györffy 652-653.) a nevét a Gutkeled nembeli Privárd comestől nyerte, aki a Berettyón hidat építtetett és arra vámszedési jogot nyert. Malma is híres, széles környéken ismert és keresett volt. Jellegzetes Berettyó-völgyi település, utcás, főutcája északnyugat-délkeleti irányú, mindkét végén szétágazással, a Berettyóval párhuzamos. 17. Pocsaj (Jakó 325., Györffy 654.) a Berettyó jobboldalán települt, az Ákos nem birtoka volt, erődített hely. Utcás település volt, főutcája párhuzamos a Berettyóval, azonban mindkét végén halmazosodott, kelet-nyugati irányú. Az esztári országút és a diószegi út a szomszédos településekre vezetett. Határának víz- és útviszonyai felől több régi térkép is tájékoztat, mint például Szász Józsefé 1841-ből, egy 1860 körüli és egy 1862 körüli név nélküli térkép és Basa István 1863-ból való mappája.

30 30 SZÁSZ József: Tek. n. Bihar megyében kebelezett Pocsaj helysége határának térképe. 1841. HBmL. BmT. 81; Pocsaj község határának úrbéri szabályozási terve. 1860 körül. HBmL. BmT. 128.: Pocsaj térképe. 1862. körül. HBmL. BmT. 134.; BASA István: Pocsaj kiosztási térképe. 1863. HBmL. BmT. 142.-Vö.: KOMORÓCZY Gy.: i. m.