Dankó Imre: Fragmenta Historica Ethnographica (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 55. Debrecen, 2002)
A vasfű (Verbena officialis L.) a sárréti néphagyományban
kell ütni dugóval (az odúnyílást) s a varázsos füszerszámmal visszatérő szárnyas nagy dugóütő igyekezetében kiejti csőréből a vasfiivet." 52 Talán ilyen, a vasfű feltalálására vonatkozó ismeretek birtokában jobban érthetővé válik egyik XVI. századi eredetű énekünk is. A Kálmány Lajos közölte történeti énekben ugyan nincsen szó vasfűről, de a bezárt ablakra repülő madár bizonyára vasfűvel nyitja ki a börtönrácsot, veszi le a rabról a béklyót: „Repülj madár, repülj Nagy-Törökországba, Szállj le egy rablegény börtönablakára, Vedd le a vasbékót kezéről, lábáról, Dalolj kis madárkám szép Magyarországról." 53 Györffy István a Nagykunsági krónikában is megemlítette a vasfüvet. A rétes emberek közt szólt a gyógynövénygyüjtőkről és -árusítókról. Köztük azokról is, akik vasfüvet szedtek és árultak, mert a „betyár béklyót akar nyitni? Erre teremtette az Isten a vasfüvet!" 54 Luby Margit a pásztorkodás körében említette és azt hangsúlyozta, hogy a vasfüvet nem könnyű megszerezni, nem mindenütt terem meg és nem is mindenki ismeri meg. Azt írta, hogy „a vasfű minden zárat kinyit, de ebbe a határba (Nagyar) nincsen. Ha harmat van, korahajnalba úgy ragyog ez a fű, mint az ezüst. Aki tűbe belehúzva a jobb markának a bőri alá húzza, amíg az ott van, azelőtt nincs zár." 55 A vasfű zárnyitó tulajdonságáról szól több gyűjtésünk is. így Jenő Sándor Szegedről azt gyűjtötte, hogy a „vasfű gyökér minden závárzatot megnyit." 56 Kiss Ernő pedig Zala megyéből gyűjtötte, hogy az „éjjel virágzó vasfű" előtt nincsen olyan zár vagy vasbéklyó, melyet ki ne nyitna. 57 Györffy a vasfű Nagykunsági Krónikában való említésével eljutott a betyárvilághoz, ahol a zárat, béklyót nyitó vasfűnek minden másnál nagyobb jelentősége volt. A betyárélet hagyományaiban előkelő helyet vívott ki magának a vasfű; nemcsak a lovak lábáról szedte le a béklyót, hanem kinyitotta az elfogott betyár kezén levő bilincset, lánclakatot, sőt a börtönajtót is. így céloz rá egy hortobágyi betyámóta is: 52 BRACKÓ István: A Bükk barátai. Magyarország XIII. 24., 34. 53 A rab. Szegedről. KÁLMÁNY Lajos: Történeti énekek és katonadalok. Kálmány Lajos Népköltési Hagyatéka. I. Budapest. 1952. 197. 54 GYÖRFFY István: Nagykunsági krónika. II. kiadás. Budapest. 1941. 54 - Vö.: KOVÁCS János: Szeged és népe. Szeged, 1901. 4L 55 LUBY Margit: Fogyó legelőkön. Budapest, 1911. 56. 56 EA 3633/3. 57 EA 3645/3. - Itt köszönöm meg Fejős Zoltánnak, hogy adatgyűjtésemben segített.