Dankó Imre: Fragmenta Historica Ethnographica (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 55. Debrecen, 2002)

A Berettyó-völgy középkori települési-közlekedési- és árucsereviszonyai

tyó-völgy kelet-nyugati útvonalai nem Váradra vezettek (hanem mint végső vásárhelyre Szentmártonra és Újfalura), a Berettyó-völgy kialakította a ma­ga sajátos vásárhelyeit. Ezek a Berettyó-völgyi vásárhelyek egy, a Kis-Kö­rös mentén haladó, Bagost, Pályit érintő úttal inkább Debrecenhez kap­csolódtak árucsere, vásárhely tekintetében, semmint a közelebb levő Vá­radhoz. Ez az elrendeződés magyarázza Szentmárton és Újfalu különleges szerepét a bihari középkori árucserében. A Berettyó jobb oldalán települt falvak hosszú sora (Péterszeg, Gáborján, Hencida, Esztár, Pocsaj, stb.) a rajtuk átvonuló kelet-nyugati irányú út miatt Újfaluhoz, illetve Szentmár­tonhoz kötődött. A kötődést csak fokozta, erősítette, hogy Újfalu és Szent­márton közt a Berettyón mindig nagy jelentőségű átkelőhely volt. Az át­kelőhely jelentőségét az adta meg, hogy az egyik legfontosabb kelet­magyarországi észak-déli útvonal ment rajta keresztül, az az út, ami Újfalut előbb Debrecenhez, távolabb pedig Tokajon keresztül Kassához, Eperjes­hez, Krakkóhoz kötötte. Szentmártont pedig Fúrta, Darvas, Szeghalom érintésével Békés, Gyula, Arad, illetve Szeghalomnál kettéágazva, a másik ágon Szegeddel és azon túli nagyvárosokkal, vásárhelyekkel kötötte össze. A Berettyó-völgy vásárhelyeit illetően azt kell még megemlítenünk, hogy a völgyön belül mindegyik kialakította a maga vonzáskörzetét. Ezek a von­záskörzetek a Berettyó-völgy és a benne kifejlődött utak irányának meg­felelően, kelet-nyugati irányban előrehaladva álltak kapcsolatban egymás­sal. A Berettyó-völgy legjelentősebb két vásárhelye a völgy kezdeténél és végénél alakult ki: a völgy elején Margitta, a völgy végénél, ott, ahol völgyről már voltaképpen nem is beszélhetünk, Szentmárton és Újfalu. Újfalunak, mint vásárhelynek a Váradtól való viszonylagos függetlensé­gét ezek a földrajzi, illetve fejlődéstörténeti körülmények magyarázzák és adtak Újfalunak már a középkorban is jelentős, Váradtól nem függő áru­csereszerepet. Az elmondottak alátámasztására adattári rendszerezésben 30 Berettyó­völgyi település idevágó adatait az alábbiakban adom közre: 1. Asszonyvásár (Jakó 197., Györffy 595.) voltaképpen nem tartozik a szi­gorúan vett Berettyó-völgyi települések közé. Ősi vásárhely. 1203-ban, amikor Imre király a bihari vásárvámok kétharmadát a váradi püspök­ségnek adta, három másik vásár vámjával együtt ennek a vámját is megtartotta; nem engedte át a püspökségnek. A település neve az áru-

Next

/
Oldalképek
Tartalom