Dankó Imre: Fragmenta Historica Ethnographica (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 55. Debrecen, 2002)

A Berettyó-völgy középkori települési-közlekedési- és árucsereviszonyai

tyó-völgy kelet-nyugati útvonalai nem Váradra vezettek (hanem mint végső vásárhelyre Szentmártonra és Újfalura), a Berettyó-völgy kialakította a maga sajátos vásárhelyeit. Ezek a Berettyó-völgyi vásárhelyek egy, a Kis-Körös mentén haladó, Bagost, Pályit érintő úttal inkább Debrecenhez kapcsolódtak árucsere, vásárhely tekintetében, semmint a közelebb levő Váradhoz. Ez az elrendeződés magyarázza Szentmárton és Újfalu különleges szerepét a bihari középkori árucserében. A Berettyó jobb oldalán települt falvak hosszú sora (Péterszeg, Gáborján, Hencida, Esztár, Pocsaj, stb.) a rajtuk átvonuló kelet-nyugati irányú út miatt Újfaluhoz, illetve Szentmártonhoz kötődött. A kötődést csak fokozta, erősítette, hogy Újfalu és Szentmárton közt a Berettyón mindig nagy jelentőségű átkelőhely volt. Az átkelőhely jelentőségét az adta meg, hogy az egyik legfontosabb keletmagyarországi észak-déli útvonal ment rajta keresztül, az az út, ami Újfalut előbb Debrecenhez, távolabb pedig Tokajon keresztül Kassához, Eperjeshez, Krakkóhoz kötötte. Szentmártont pedig Fúrta, Darvas, Szeghalom érintésével Békés, Gyula, Arad, illetve Szeghalomnál kettéágazva, a másik ágon Szegeddel és azon túli nagyvárosokkal, vásárhelyekkel kötötte össze. A Berettyó-völgy vásárhelyeit illetően azt kell még megemlítenünk, hogy a völgyön belül mindegyik kialakította a maga vonzáskörzetét. Ezek a vonzáskörzetek a Berettyó-völgy és a benne kifejlődött utak irányának megfelelően, kelet-nyugati irányban előrehaladva álltak kapcsolatban egymással. A Berettyó-völgy legjelentősebb két vásárhelye a völgy kezdeténél és végénél alakult ki: a völgy elején Margitta, a völgy végénél, ott, ahol völgyről már voltaképpen nem is beszélhetünk, Szentmárton és Újfalu. Újfalunak, mint vásárhelynek a Váradtól való viszonylagos függetlenségét ezek a földrajzi, illetve fejlődéstörténeti körülmények magyarázzák és adtak Újfalunak már a középkorban is jelentős, Váradtól nem függő árucsereszerepet. Az elmondottak alátámasztására adattári rendszerezésben 30 Berettyóvölgyi település idevágó adatait az alábbiakban adom közre: 1. Asszonyvásár (Jakó 197., Györffy 595.) voltaképpen nem tartozik a szigorúan vett Berettyó-völgyi települések közé. Ősi vásárhely. 1203-ban, amikor Imre király a bihari vásárvámok kétharmadát a váradi püspökségnek adta, három másik vásár vámjával együtt ennek a vámját is megtartotta; nem engedte át a püspökségnek. A település neve az áru-