Dankó Imre: Fragmenta Historica Ethnographica (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 55. Debrecen, 2002)

A Berettyó-völgy középkori települési-közlekedési- és árucsereviszonyai

cserében betöltött fontos szerepéből szánnazik; a királyné vására (Forum Regináé) volt. A Berettyó-völgyhöz való középkori kapcsolatára, útviszonyaira némi fényt vet Fedák András 1823-ban készített térképe.

23 2. Bajom (Jakó 203., Györffy 502.) tulajdonképpen nem nevezhető Berettyó-völgyi településnek. A Sárrét kellős közepén települt, gyors fejlődésnek indult, sajátos mezővárosi fejlődést mondhat magáénak.

24 A középkorban semmi különösebb köze sem volt a Berettyóhoz, a szabályozás után azonban a város déli oldalán vezették a Berettyó csatornáját. Ősi vásárhely, három országos vásárt tartott, hetivására pedig pénteken volt. Régi, a középkorra sokban utaló életével, többek között szövevényes vízrajzával is, Szűcs Sándor több munkájában foglalkozott.

25 Víz- és útviszonyairól egy 1811-ből származó, egy 1859 körül készített és Németh János 1862-ből való térképe tájékoztat.

26 3. Bakonszeg (Jakó 203., Györffy 592.) az Aka és a Zovárd nem ősi birtoka, a XIII. század végén már egyházas hely volt. 1434 óta szerepel ezen a néven, amit a Berettyóba ömlő Kálló-ér képezte zugról, azaz szegről kapott. A Berettyó-völgy legtávolabbi, leginkább nyugatra eső települése. A Berettyó a falu alatt folyik el, sok hal volt benne mindig, halászata jelentős volt. A szabályozás előtt itt tünt el a Sárrétben a Berettyó. Fontos út kötötte össze Újfaluval, ami része volt a Berettyó-völgy kelet-nyugati útjának. Rajta keresztül lehetett megközelíteni Rabét, illetve Bajomot. Víz- és útviszonyairól három térkép is tájékoztat, a Szász József-féle 1842-ből, a Mikusay Geyzaféle 1864-ből és egy másik 1870-ben készült.

27 23 FEDAK András: Mappa territorii Asszonyvásáriensis. 1823. HBmL. BmT. 42. - Vö.: HajdúBihari kéziratos térképek. (Szerk.: KOMORÓCZY György) Db. 1972. 24 DANKÓ Imre: Bajom történetének vázlat. Bajomi Krónika. Néprajzi és helytörténeti antológia. Szűcs Sándor 70. születésnapjára. (Szerk.: Dankó Imre) Biharnagybajom, 1973. 8-36. 25 SZŰCS Sándor: Biharnagybajom határának régi vízrajza és a község kialakulása. Db. 1934. 26 Cursus Chrysii Minoris ab Orificio Suo usque Mólom Püspükiensem Decurrentis. 1811. HBmL. BmT. 35-1.: A biharnagybajomi határ dülöbeosztása. 1859. körűiről. HBmL. BmT. 117.; NÉMETH János: Nagybajom és Nagyrábé községek közt az uzsoki határdombtól a Berettyó folyóig megállapított a nagyréteken végigvonuló határszélek térképe. 1862. HBmL. BmT. 135. - Vö.: KOMORÓCZY Gy.: i. m. 27 SZÁSZ József: Bihar megyében kebelezett Bakonszeg helység határában levő úrbéri földek jelen állapotának térképe. 1842. HBmL. BmT. 87.; MIKUSAY Geyza: Bakonszeg térképe a jelen állapotról. 1864. HBmL. BmT. 149.; Uö.: Űrbérrendezés és elkülönítési térképe Bakonszeg község határának. 1870. HBmL. BmT. 164., Vö.: KOMORÓCZY Gy.: i. m.