Dankó Imre: Fragmenta Historica Ethnographica (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 55. Debrecen, 2002)

A vasfű (Verbena officialis L.) a sárréti néphagyományban

talán a vasfűhöz fűződő ősi zártörő hiedelmekre is. Lassan-lassan, fokozatosan a gyógyszertárakból teljesen kikopott. Benkő Ferenc derecskéi gyógyszerész erről így nyilatkozott: „Ötven évi pályafutásom alatt patikában sohasem találkoztam vele, se semmiféle utalással. Régen a füveket az állványzat alsóbb részén lévő fiókokban tartották, de Verbena feliratú fiókot soha sem láttam. Apám patikája, a derecskéi Remény Gyógyszertár berendezése körülbelül 1870-1880-as volt, de ilyen címkéjű fiók nálunk nem volt."

16 Nyilván ez volt a helyzet másutt is, bár vizsgálódásaim során többkevesebb adatot szereztem arra vonatkozóan is, hogy a múlt század 70es, 80-as éveiben a körösladányi Kígyó, a biharnagybajomi Állványi-féle, a kétegyházi Vörös Kereszt Gyógyszertár, a híres gyulai Winkler Patika, a békéscsabai Lőrinczy és a Sas gyógyszertárak még tartottak és árusítottak vasfüvet, illetve készítettek vasfűből gyógyszereket, ha kiírta az orvos. A vasfüvet ezek a patikák gyógynövénygyűjtőktől vették.

17 Különben a vasfűvel, mint gyógynövénnyel ma az a helyzet, hogy a Herbaria nem termelteti és egyedül Tolna megyében vásárolja föl. Például a balmazújvárosi Herbaria Telep sem. Állítólag kevés kell belőle, nincs iránta megfelelő kereslet; az egész ország igényeit kielégíti a Tolna megyei felvásárlás. A Herbaria központjából kapott tájékoztatás szerint a gyógynövényszaküzletekből teák készítéséhez, valamint uborkasavanyításhoz, főleg az úgynevezett csalamádé készítéséhez vásárolják. Kismértékben felhasználják a Herbaria által készített különféle gyógyteakeverékekhez is.

18 A mai „fűszerkönyv" is így tartja számon, kisebb jelentőségű, alig használt fűszernek mondja.

19 Mindezzel szemben, egyrészt utalva a Torkos-féle 16 Benkő Ferenc derecskéi gyógyszerész levele 1980. ápr. 3-áról. Ezúton mondok köszönetet Benkő Ferencnek sokoldalú segítségéért, felvilágosításaiért. 17 A körösladányi Kígyó Gyógyszertárt 1843-ban nyitották meg. Rövid időre Szeghalomra vitték. 1872-ben jött vissza Körösladányba. Nemcsak a község, hanem a környék híres, keresett gyógyszertára volt. - A biharnagybajomi gyógyszertárai 1848-ban ÁLLVÁNYI Károly alapította. Ugyancsak híres patika volt. - A kétegyházi 1882-ben létesült, később Vörös Kereszt néven működött. A századfordulón széles körben ismert gyógyszertár volt. - A gyulai. 1760ban megnyílt patika hosszú időn át a Winkler gyógyszerész dinasztia tagjaié volt. Az évszázados kórház mellett működő gyógyszertár mindig tág lehetőséget biztosított a népi gyógyászat, gyógynövények részére. - A népi gyógyászat, gyógynövények tekintetében a békéscsabai Lőrinczy-féle patika volt a leghíresebb. 1896-ban nyitotta meg LŐRINCZY László. 18 A Herbaria Vállalat balmazújvárosi telepétől, a debreceni Gyógynövényszaküzlettől, valamint a Herbaria Vállalat felvásárló osztályától (Bp.) kapott felvilágosítás 1980. márc. 31-én. 19 ROMVÁRY Vilmos: Fűszerek könyve. V. kiadás. Budapest. 1979. 143-144.